Szerző: sztewe

A nyári betakarítási munkák elvégzése nagy igénybevétel a mezőgazdaság területén dolgozóknak. A nehéz munka mellett e tevékenység igen tűzveszélyes, amelyre kellő körültekintéssel lehet csak felkészülni, ezért különösen fontos a betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek tűzvédelme, az aratásra, illetve a tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályok ismerete, betartása.

A mezőgazdaság tűzvédelmi jogszabályi, így kötelező előírásai közül számos tétel megváltozott, mely vonatkozik a betakarításra és az ahhoz kapcsolódó munkálatokra.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírása alapján a nyári betakarítási munkákban dolgozó erő- és munkagépek tulajdonosainak a gépek tűzvédelmi felülvizsgálatát (a gépek szemléjét) a munka megkezdését megelőzően el kell végezni.

A 28/2011. (IX.6.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) a következőképpen rendelkezik:

A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő, 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte.
A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltség-re be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül a kirendeltségnek meg kell küldeni.

A szemlét megelőző napon szikrapróbát kell végrehajtani és arról jegyzőkönyvet kell készíteni.

Tűzvédelmi gépszemlén való részvétel feltételei:

–      A szemlén tiszta-lemosott állapotban kell megjeleni az erő-és munkagéppel,

–      a jármű elektromos hálózatának kötegeltnek kell lennie, azon szakadás nem lehet,

–      az elektromos hálózat faláttöréseknél történő átvezetésénél éles szegély nem lehet,    
csak gumigyűrű,

–       a jármű áramtalanító kapcsolóját megkerülő az akkumulátorról direktben működő
plusz fogyasztó nem megengedett (Pl: rádiós magnó, ventilátor, kiegészítő adapter),

–       üzemanyag és kenőanyag rendszerének épnek kell lennie, üzemanyag és kenőanyag
folyás nem megengedett,

–       az akkumulátornak tisztának és nehezen éghető anyaggal burkoltnak kell lennie,
mely a villamosságot nem vezeti,

–       kipufogó rendszerének épnek kell lenni, abban szikrafogónak kell lennie,

–       a biztosíték táblában csak megfelelő biztosíték lehet, annak más anyaggal történő
helyettesítése és a patkolt biztosíték nem megfelelő,

–       a vezetőfülkében tartalék biztosítékokat kell elhelyezni,

–       kombájnnál hajlékony földelő vezeték (földelő lánc) kötelező.

1. számú táblázat

• Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
• A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.
• Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.
• Munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.
• Az arató-, cséplőgépet hajlékony földelő vezetékkel, akkumulátorát, pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.
• Az erő- és munkagépet, arató-, cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.
• A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.
• A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban résztvevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától stb. rendszeresen meg kell tisztítani.
• Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m²-t.

Kombájnok tűzvédelme

• A kezdődő tüzek oltására kitűnő a kézi tűzoltó készülék, amelynek utolsó felülvizsgálati időpontjának – szakember által végzett – egy éven belülinek kell lennie. A kombájn védelmére ezért kötelező a 6 kg-os A, B, C porral oltó tűzoltó készülék elhelyezése. A kisebb tűz eloltásával akár több millió forint tűzkár is elkerülhető.
• Földelőlánc (hatékony földelővezeték) a súrlódásból adódó statikus feltöltődés ellen védelmet biztosítja, ezért fontos a megléte és a megfelelő hosszúsága.
• A kipufogódob nem lehet lyukas, csatlakozása a motorhoz megfelelően kell lennie, nehogy kipattanjon véletlenül is szikra.
• Akkumulátor csatlakozó saruinak karbantartása szintén a szikraképződés miatt fontos.
• Az akkumulátort le kell fedni legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető védő-burkolattal (gumiszőnyeg, kemény műanyag stb.), és megfelelően kell rögzíteni.
• A vezetőfülke alatti területen a hidraulikaolaj folyását, szivárgását meg kell akadályozni, hiszen tűz esetén a továbbterjedést nagyban elősegítheti.
• A zárt üzemanyag ellátó rendszernél a szivárgások, a gázolaj csepegése nem megengedhető, ilyen hiányosságot azonnal fel kell számolni.
• Motorteret olajsártól, portól, léhától rendszeresen (legalább naponta munkakezdés előtt, de szükség szerint) meg kell tisztítani.

Traktorok tűzvédelme

• Itt is kötelező a kézi tűzoltó készülék rendszeresítése, hasonlóan, mint a kombájnoknál.
• A kipufogódob megfelelő műszaki állapota a szikrázás megszüntetése miatt szintén előírás.
• A traktor oldalára kihelyezett nagyobb méretű akkumulátor tetejének tökéletes elszigetelése védőburkolattal (pl. gumiszőnyeg), és annak megfelelő rögzítése szükséges.
• Motorteret olajsártól, portól, rendszeresen meg kell tisztítani.

Aratás tűzvédelmi előírásai

• Kombájnt a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal tölteni TILOS!
• Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni. A vasút és közút mentén az aratást követően legalább három méter széles védőszántást kell alkalmazni.
• Munkaszünet idejére a kombájnt a gabonatáblától, tarlótól és kazaltól legalább 15 m távolságra szabad leállítani. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor 3,0 méter védőszántást kell készíteni.
• Erő- és munkagépet, valamint kombájnt a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, más munkát nem végezhet.
• Olyan javítást, karbantartást, amely nyílt láng használatával, vagy üzemanyag elfolyással jár, a gabonatáblán (tarlón) nem végezhető el.
• Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő. és munkagépek vezető fülkéiben sem szabad. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, és vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

Szalmaösszehúzás, kazalozás tűzvédelmi előírásai

• A mezőn (határban) összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező építményektől a következő tűztávolságot kell megtartani:
  1. az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 200 métert;
  2. a „C”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 100 métert;
  3. a vasúti vágányoktól és a vasútállomástól – a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100 métert;
  4. a közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 métert;
  5. nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosát, de legalább 20 métert.
• Az állattartási telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni.
• A szérűben csak kalászos terményt, szálas takarmányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen, pedig csak rostnövényt szabad elhelyezni.
• A szérűn és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.
• A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.
• A mezőn (határban) összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény- stb. kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni.
• A szérű és a rostnövénytároló területét az éghető hulladéktól, elszáradt gaztól stb. állandóan tisztán kell tartani.
• Dohányozni a szérű és a rostnövénytároló szélső tárolási egységétől, illetőleg a más helyen lévő kazaltól legalább 30 méter, tüzet rakni legalább 100 méter távolságra, a kijelölt helyen szabad. A tilalmakat a szérű és a rostnövénytároló bejáratainál biztonsági jellel jelölni kell.
• A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal, tárolási egység bontható meg.
• A rostnövényt kisátorozni csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl szabad. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani.
• A pozdorja kazal legnagyobb megengedett alapterülete 300 m2. A kazlakat egymástól legalább 10 méter, rostkazaltól, épülettől legalább 20 méter távolságra szabad helyezni.
• A szalmaösszehúzásban és kazalozásban részt vevő erőgépek az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelíthetik meg, hogy kipufogócsövük a száraz szalmára ne jelentsen gyújtási veszélyt. Amennyiben a szalma megközelítése ezt szükségessé teszi, úgy a gépre hatékony kipufogó dobot kell szerelni és ezt azbeszt zsinórral, vagy más biztonságot nyújtó megoldással burkolni kell.
• Az erőgépekre ráhullott szalmát, illetve szénát rendszeresen el kell távolítani.
• Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg a 1000 négyzetmétert.
• A szabadban összerakott kazlak legfeljebb 10x30x8 m nagyságúak lehetnek és a két kazal között legalább 20 m távolságot kell tartani. Vasúti vágánytól legalább 100 métert kell biztosítani. A kazlat a közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 m távolságra kell elhelyezni. Nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső vezetékmagasság háromszorosát, de legalább 20 métert. A szabadban elhelyezett kazlakat minimum 3 méteres védőszántással kell körülvenni.
• A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútvonal szélső vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejűleg, a szálas takarmányt, pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követően legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.

A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai

• Az avar-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység. Égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak írásban be kell jelenteni.
• A tarlóégetést TILOS végezni!
• A cséplési hulladékokat, így pillangósvirágú magvak hulladékait és egyéb hulladékot, a fatisztogatás hulladékait (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkeket és az arankafoltokat – megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával – csak a helyszínen szabad elégetni.

Az erő és munkagépeket kezelőknek tűzvédelmi oktatásban kell részesülniük az aratásnál betartandó tűzvédelmi szabályokkal kapcsolatban a 28/2011. (IX.6.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) 5. rész XXXII. fejezet (Használati szabályok) 240. A mezőgazdasági erő- és munkagépek alfejezetben felsoroltak, amelyek az alábbiak:

„240. A mezőgazdasági erő- és munkagépek

607. § (1) A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, legalább 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságra be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül a tűzoltóságnak meg kell küldeni.

(2) Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.

(3) A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.

(4) Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.

(5) Munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.

(6) Az arató- és cséplőgépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.

(7) Az erő- és munkagépet, arató- és cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.

608. § (1) A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.

(2) A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.

(3) Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m²-t.”

A szemle befejezése után a vezetőfülkében az alábbi dokumentációkat kell elhelyezni:

–          Gépszemle jegyzőkönyv egy példánya. (kivonat)

–          A kezelő tűzvédelmi oktatásáról igazolás.

–          Szikrapróba jegyzőkönyv.

–          Ellenőrzési napló.

A GÉPSZEMLE A NAPI KARBANTARTÁST NEM HELYETTESÍTI!!!

Ingyenes internet használat az eMagyarország Ponton

2012. május 18-án, pénteken

az Internet Világnapja alkalmából!

Szeretettel várunk mindenkit a Művelődési Ház-ban üzemelő eMagyarország Ponton május 18-án, pénteken egész nap nyitvatartási időben, ahol lehetőség nyílik az ingyenes internet használatra.

A látogatók segítséget kaphatnak az eTanácsadótól a közösségi oldalak használatában, internetes ügyintézésben, email fiók készítésében, internetes álláskeresésben, információk keresésében, és számos más, egyéni igényeiknek, érdeklődésüknek megfelelő témában.

Külön várjuk azokat, akik még nem használtak számítógépet és/vagy internetet, illetve, ha van ilyen családtagja vagy ismerőse, őt is hozza el hozzánk!

Emellett minden érdeklődő hozzájuthat egy nyílt forráskódú szoftverhez, amelyről az eTanácsadótól kaphat információkat! (esetleg csoportos tájékoztató előadás időpontjával kiegészítendő)

Címünk: Művelődési Ház 5672. Murony, Szarvasi u. ¼.

Az internet használat mindenki számára két óráig ingyenes, hogy a többi érdeklődő is lehetőséget kapjon a számítógép és az internet kipróbálására.

Ladányi Lászlóné

(eTanácsadó  0666427-209)

Tájékoztató
a település lakossága részére
civil szervezetek katasztrófavédelmi felkészítéséről,
riasztási gyakorlat végrehajtásáról

Településünkön, ahogy az ország keleti felében szinte mindenhol, az elmúlt évek katasztrófavédelmi eseményei kapcsán folyamatosan védekezési feladatok ellátására volt és lesz szükség mind a téli, mind pedig a tavaszi vizek kártételei elleni védekezés idején, illetve a rendkívüli időjárási helyzetek kezelése során.

A sikeres védekezés egyik alapfeltétele, hogy a hivatásos védekezők mellett kellő számú helyi lakos is részt vegyen a védekezési munkálatokban.

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben (továbbiakban: katasztrófavédelmi törvény) foglaltak szerint minden nagykorú, öregségi nyugdíj korhatárt el nem ért a településen tartózkodó személy polgári védelmi kötelezettsége alapján – a mentességek kivételével – köteles a határozatom szerint részt venni a település azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataiban.

A mentési feladatokra történő felkészülés érdekében a civil, karitatív és egyéb a védekezésbe bevonható szervezetinek elméleti kiképzésére, katasztrófavédelmi felkészítésére kerül sor a településen.

A kötelezettség alatt álló lakosságából a katasztrófavédelmi törvényben kapott felhatalmazásom alapján kijelöltem egy esetleges védekezés esetére a polgári védelmi szolgálatba beosztásra kerülő állampolgárok körét.

Az elmúlt évben személyes kiértesítési módszerrel kerültek, ebben az évben pedig telefonos riasztással kerül végrehajtásra a beosztott személyek riasztási gyakorlata.

A katasztrófavédelmi felkészítéssel és riasztási gyakorlattal kapcsolatosan tájékoztatom a lakosságot, hogy 2012. május 31-én a mentési feladatokba bevonható szervezetek kiképzésére, valamint a településen megalakított polgári védelmi szervezetek riasztási gyakorlatára került sor.

A riasztási gyakorlat célja, a lakosságból megalakított és határozattal ellátott települési polgári védelmi szervezet tájékoztatása, illetve a riasztásban érintettek gyakoroltatása, valamint a beosztottak személyes adatainak a pontosítása.

Annak érdekben, hogy a polgári védelmi szervezetbe beosztottak elérhetősége biztosítottak legyenek, az önkormányzatnak folyamatosan naprakész adatbázissal kell rendelkezzen, 2012. május 31-én a Polgármesteri Hivatal dolgozói telefonon hívják fel a beosztott állampolgárokat adataik pontosítása céljából, annak sikertelensége esetén személyesen otthonaikban keresik fel az érintetteket.

A gyakorat végrehajtása során katasztrófavédelmi feladatok tényleges végrehajtására nem kerül sor, a riasztás ellenőrzése és az adatok egyeztetése történik.

A településünkön élők és azok értékeinek védelme közös érdekünk, ezért kérem az Önök szíves együttműködését most és egy esetleges veszélyes esemény kezelése esetén a jövőben is!

Dátum:2012. május 11.

Fekete Ferenc

polgármester

BÉKÉS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

Bűnügyi Igazgatóság

Bűnmegelőzési Osztály

5600 Békéscsaba, Bartók Béla út 1-3. sz.

/fax: 66/523-707, 523-701 BM: 33/23-17, BM FAX: 24-66

Tájékoztató a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság tavalyi évben a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatban kifejtett tevékenységéről.

Az országgyűlés által elfogadott  „A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról” szóló 45/2003. (IV.16.) Ogy. Határozat volt az első olyan dokumentum a jogalkotás történetében, mely a családon belüli erőszak kérdéskörét, az ellene való fellépést az intézményes beavatkozás rangjára emelte.

A 32/2007. (OT.26.) ORFK Utasításban meghatározottak kiemelten kezelik a prevenciót és az áldozatsegítés kérdését, ugyanakkor hatékonyabb intézkedéseket sürget az együttműködők célirányosabb tömörülésével, a civil szféra aktívabb szerepvállalásának támogatásával. Az utasítással összhangban még 2008 februárjában utasítás-kiegészítést készítettünk, az egységes munkavégzés érdekében további feladatokat határoztunk meg.

1. Helyzetbemutatás

A családon belüli erőszak ténye, a gyermekek nevelésének elhanyagolása minden bizonnyal végigkísérte az emberiség történetét, ám koronként, kultúránként, sőt szubkultúránként más-más mértékben tekintették azt természetesnek vagy éppen tűrhetetlennek. A korábbi történeti korokban még a legdurvább családi erőszak is megmaradt a családok magánszférájában, az elfogadott kulturális norma ugyanis természetesnek tekintette a társadalom.

A családon belüli erőszak bűncselekmények gyűjtőfogalmán belül 2011. évben Békés megyében az alábbi eljárások indultak a teljesség igénye nélkül:

Kiemelten veszélyeztetett áldozatok jellemzői:

Női sértettek: A családon belüli erőszak döntő része a „gyengébb” nem ellen irányul.

Kiskorú sértettek: A kiskorú sértettek túlnyomó része olyan családból kerül ki, ahol a szociális helyzet nem megfelelő, jellemző tovább, ezen családoknál a szülők alulképzettsége.

A gyermekkorú sértettek számadataiban az elmúlt év vonatkozásában jelentős emelkedést tapasztalhattunk: 65-ről 166-ra. A számokat tovább vizsgálva megállapíthattuk, hogy a tartás elmulasztás bűncselekmény 2-ről 68-ra emelkedett, mely az anyagi problémákra utal.

Időskorú sértettek: Ők azok, akik a kiskorúakkal együtt hatványozottabban veszélyeztetettek. E területet 2012-ben is kiemelt figyelemmel kísérjük. Az időskori jelzőrendszer területén végzett munkát tovább folytatjuk.

2. Közbiztonsági tapasztalatok:

Az Országos Rendőrfőkapitány 32/2007. (OT. 26.) Utasítása alapján meghatározott – a családon belüli erőszak kezelésével kapcsolatos – közbiztonsági feladatok végrehajtásának alakulása, figyelemmel a megadott szempontokra:

A családon belüli erőszak miatti bejelentések száma

Családon belüli erőszak miatt a megye területén a 2011. évben, 625 esetben történt bejelentés, az előző évi 700-zal szemben.

A családon belüli erőszak körébe tartozó, személy elleni erőszakos cselekmény miatti bejelentésre minden esetben haladéktalanul intézkedés történt. A magánlakásba belépés előtt minden esetben figyelembe vették az 1994. évi XXXIV. törvény 39. szakaszában foglaltakat.

Csoportosításuk:

Tettlegesség és fizikai erőszak nélkül – fenyegetés, kiabálás stb. – elkövetett cselekmény gyermek jelenléte nélkül:

Tettlegesség és fizikai erőszak nélkül – fenyegetés, kiabálás stb. – elkövetett cselekmény gyermek jelenlétében:

Tettlegességgel és fizikai erőszakkal – anyagi ok, szerelemféltés, italozás miatt – elkövetett cselekmény gyermek jelenléte nélkül:

Tettlegességgel és fizikai erőszakkal – anyagi ok, szerelemféltés, italozás stb. miatt – elkövetett cselekmény gyermek jelenlétében:

A bejelentések közül 176 esetben – mivel a történteknek részese volt kiskorú is – adatlap megküldésével, melyben a helyszínen rögzített tények szerepelnek, tájékoztattuk a gyámügyi szerveket. (Összehasonlításként elmúlt évben 123 esetben éltünk az adatlapos tájékoztatás lehetőségével.) 2003-óta együttműködési megállapodás van érvényben, melynek módosítására a megfelelő lépéseket megtettük, mely a hivatkozott normák, névváltozások, eddigi tapasztalatok kiegészítése miatt is szükségessé vált. 2011. óta havi rendszerességgel visszajelzéssel élünk a rendőrkapitányságok irányába a beküldött adatlapok vonatkozásában.

Az értesítéseink kapcsán az illetékesek egyre gyakrabban élnek visszajelzéssel, melyben tájékoztatnak az általuk elvégzett munkáról.

A körzeti megbízottak napi kapcsolatban vannak az illetékes szervek előadóival, jellemzően személyesen (telefonon) megbeszélik az aktuális ügyekkel kapcsolatos problémákat, kerekasztal megbeszélés keretében közösen keresik a megoldásokat a családi erőszak során felmerült problémákra.

A családon belüli erőszak miatt intézkedő rendőrök minden esetben felvilágosítják, tájékoztatják a feleket, hogy felmerült problémájukat milyen módon és esetleg milyen hivatalos szerv segítségével tudják megoldani. Bár az értékelt időszakra még mindig jellemző, hogy az esetek többségében elegendő a feleknek a rendőri felvilágosítás, tájékoztatás további hivatalos szervhez nem fordulnak, az esetleges problémákat „saját hatáskörben” megoldották.

A rendőri intézkedéseket minden esetben az elfogulatlanság és a pártatlanság alaposság jellemezte, a rendőri intézkedés ellen egyetlen esetben sem érkezett panasz.

Családi viták kialakulásának hátterében általában a válás, az élettársi és házastársi kapcsolatok megromlása, a vagyonmegosztással kapcsolatos konfliktusok húzódnak meg. Jellemző még a szociális helyzetből adódó konfliktus, a pénzhiány, a kilátástalanság, valamint az ezek okán kialakult italozó életmód.

Az erőszakos magatartás hátterében az esetek 75-80%-ánál általában az alkohol hatása is meghúzódik.

Területünkön nagyarányú a munkanélküliség, amiből egyenesen következik a pénztelenség, ezért az emberek érzékenyebben reagálnak mind egymásra, mind pedig a környezeti hatásokra.

A családon belüli erőszak témakörében a helyszínen intézkedő rendőrök a táblázatban feltüntetett intézkedéseket hajtották végre.

A Magyar Köztársaság Rendőrsége Körzeti Megbízotti Szabályzatának kiadásáról szóló 11/1995.(VIII.30.) ORFK Utasítás melléklete 24. pontjában foglaltaknak megfelelően, a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok körében a körzeti megbízotti állomány feltérképezte, és folyamatosan figyelemmel kíséri a családon belüli erőszakkal érintett családokat.

3. Bűnügyi tapasztalatok:

A családon belül elkövetett erőszakos cselekmények mindegyikére bizonyára még mindig nem derül fény, bár a számadatok elmozdulást mutatnak. A sértettek a szégyenérzet, az anyagi függőség, a gyerekekért érzett felelősség miatt jellemzően nem tesznek feljelentést.

Néhányan a huzamosabb időn át elszenvedett bántalmazások és megaláztatásokat követően fordulnak a rendőrséghez, valamint akkor, ha támogatást kapnak valamely hozzájuk közel álló személytől, illetve a jelzőrendszertől.

A családon belüli erőszak ismertté válása sok esetben attól függ, hogy a bántalmazás következtében keletkezett sérülések milyen mértékűek, illetve, hogy a történteknek tanúja volt-e gyermek, vagy van-e olyan szemtanú, mely a tényeket alátámasztja.

A nyomozást nehezíti, – mint már jeleztük – hogy tanú általában nincs, az érdekeltek rokoni kapcsolatban vannak és nagyon gyakori, hogy az eljárás során a felek kibékülnek, módosítják a vallomásukat vagy élnek vallomás megtagadási jogukkal.

Az elkövetőre jellemző továbbá, hogy tisztában van az általa elkövetett cselekménye súlyával, társadalmi megítélésével, ezért cselekményét igyekszik titokban tartani. A beérkezett adatok értékelése alapján megyénkben nem jellemző, hogy egy családnál 2-3 hónapon belül ismételt intézkedésre kerül sor, hiszen ezen probléma kezelésére hívtuk életre az utasítás-kiegészítést.

Az értékelt időszakig megyénkben több családdal találkoztunk, ahol ismételt intézkedések fordultak elő.

Az anyát az a félelem tartja vissza a feljelentéstől, hogy a gyámhatóság elveheti a gyermekét, valamint, ha az egyetlen keresőt „kiemelik, kivonják” a családból alapvető megélhetési gondokkal küzdenek majd. Az adott pillanatban szükségesnek tartja a rendőri intézkedést, melyet alátámasztanak a távoltartási tapasztalatok, mellyel az elmúlt évben 27 alakalommal éltünk.

Az elkövetés helyszínét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a családon belüli erőszak kb. 90%-a ott történik, ahol az egymástól függő személyek életvitelszerűen tartózkodnak, tehát magánlakásban, illetve annak közvetlen környezetében (udvar). A haragban álló felek vagy egy lakásban laknak, vagy itt keresik fel egymást. Ezt követik azok az esetek, amikor a sértett korábban házastársa, illetve élettársa volt az elkövetőnek.

A családon belüli erőszak körébe tartozó bűncselekmények esetén az ügyben eljáró munkatársak 30 és 40 év közöttiek. Van közöttük pedagógus, óvodapedagógus, mentálhigiénés szakember. Valamennyien nagy körültekintéssel, áldozatközpontú módon, empátiával járnak el az áldozat és a tanúk maximális védelmét szem előtt tartva akár férfi, akár nő kollégáról van szó.

Egyik kapitányságon sincs gyermek-kihallgató szoba, szükség esetén a kihallgatások a főkapitányság épületében történnek.

Békés megye területén működő segítő és információs szolgáltatások, szervezetek, menedékházak, anyaotthonok és hajléktalan szállók megnevezése és elérhetőségük:

Békéscsaba Rendőrkapitányság

–          Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat és a Gyámhivatal

–          Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálat Békéscsaba, Szabadság tér 20-22.

–          Hajléktalan Szálló Békéscsaba, Gyár utca 16.

–          Anyaotthon Békéscsaba, Bartók B. u. 25.

Békés Rendőrkapitányság

–          Női hajléktalan szálló Békés, Farkas Gyula u. 5.  06/70/33-711-85

–          Férfi hajléktalan szálló Békés, Csallóközi u. ½.

–          Családos hajléktalan szálló Békés, Farkas Gyula u. 3.

–          Nappali melegedő Békés, Farkas Gyula u. 3. 06/70/77-668-28

–          Hajléktalan szálló Békés Csallóközi u. 34.

–          Hajléktalan szálló Békés Veres P.5.

Gyula Rendőrkapitányság

–          Hajléktalan szálló Gyula, Zrínyi tér 2. 66/463-835

–          Családsegítő Központ: Gyula, Hajnal 3. Elek, Gyulai u.2. Kétegyháza, Fő tér 2. Lőkösháza, Eleki u. 28.

Orosháza Rendőrkapitányság:

–          Hajléktalan szálló Orosháza, Szabó Dezső 1.

–          Anyaotthon Orosháza, Szabadság tér

Mezőkovácsháza, Szarvas Rendőrkapitányságok:

–          A két kapitányság illetékességi területén menedékház, hajléktalan szálló, anyaotthon nem működik.

Sarkad Rendőrkapitányság:

–          Anyaotthon Sarkad, Nagymező u. 38.

–          Zsadány, Béke u. 80. tel: 66/375-633 és 66/497-490

4. Bűnmegelőzési tapasztalatok

A megyében dolgozó D.A.D.A. oktatók, iskolarendőrök egyik fő feladata, hogy az iskolai találkozások, foglalkozások alkalmával megismertessék a tanulókat azokkal a módszerekkel, melyek segítségével elkerülhető az áldozattá válás. Ismertetik azokat a lehetőségeket – személyeket, szervezeteket – akiktől esetleges áldozattá válásuk esetén segítséget kérhetnek.

Azon oktatási intézményekben, ahol nincs D.A.D.A. oktatás, kérésre bűnmegelőzési előadások megtartására is rendszeresen sor kerül.

A lakosság egészét a helyi médián keresztül több esetben tájékoztattuk az elkövetési formákról, módszerekről, megelőzési és segítségnyújtási lehetőségekről.

A társadalmi szervezetek kulcsszerepet játszanak a családon belüli erőszak megelőzésében, a probléma kezelésében és az áldozatok segítésében. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival szoros kapcsolatot alakítottak ki a kapitányságok adott feladatot ellátó munkatársai, havi rendszerességgel kerek-asztal megbeszéléseken vitatják meg az aktuális feladatokat, problémákat és közösen, egymást segítve keresik a megoldást. A jelzőrendszer részeként a háziorvos, a tanár, a védőnő, a családsegítő szolgálat, illetve a gyermekjóléti szolgálat munkatársai a családok látogatása, valamint a napi kapcsolat során, ha gyermekbántalmazásra utaló nyomot észlelnek, értesítik a rendőrséget.

Békés megye területén történt kiskorúak eltűnési eseteit vizsgálva megállapíthatjuk, az értékelt időszakban nem volt összefüggés a családon belüli eltűnések és a családon belüli erőszak között. A családból való eltűnések jellemzője a kiskorúak körében a kalandvágy, a szórakozás, a barátokkal való találkozás, illetve a gyerekekre való odafigyelés hiánya, a szülők között feszülő ellentétek.

A jelzőrendszer tagjaként szerveztük meg 2011. évben 4 alkalommal un. kerek-asztal megbeszéléseket.

Részt vettünk a lelki egészség világnapján megrendezésre kerülő „Színterek és utak” című konferencián, mely ugyan részelemeként, de szervesen kapcsolódott a családon belüli erőszak által felvállalt területhez.

2011. december 15-én megyénkben megrendezésre került a „II. Családon belüli erőszak elleni konferencia”, melyen alkalmunk volt a kistérségi szinten a jelzőrendszer tagjai személyesen találkozzanak és a feladatok mentén, megbeszéljék a közös tennivalókat. A konferencia sikerét nem bizonyítja semmi sem jobban, mint, hogy a résztvevők a 2011-es évben újbóli találkozó megtartását kérték.

A Békés Megyei Kormányhivatal Gyámhivatala által nyújtott tájékoztatás szerint, a veszélyeztetett gyermekek száma az elmúlt évek során folyamatosan nő megyénkben. A tendencia hátterében nem csupán a veszélyeztető tényezők gyarapodása állhatott, hanem a gyermekvédelmi/gyermekjóléti szakmai munka színvonalának emelkedése, amelynek köszönhetően a korábbinál több veszélyeztetett gyermek került a gyermekvédelem látókörébe.

A családból való eltűnések jellemzője a kiskorúak körében a kalandvágy, a szórakozás, a barátokkal való találkozás, illetve a gyerekekre való odafigyelés hiánya, a szülők között feszülő ellentétek.

Tapasztalatok alátámasztják, hogy a bántalmazott gyermekek jóval gyakrabban válnak maguk is bántalmazókká és követnek el később erőszakos bűncselekményeket; vagyis az erőszak erőszakot szül. A gyermekekben megjelenő agresszió tehát sok kérdést, problémát vet fel, leküzdésében, illetve pozitív irányba fordításában a nevelés – a család, az iskola – játssza a legfontosabb szerepet. A halmozottan hátrányos helyzetű családok, gyermeke esetében ugyanakkor társadalmi- állami segítségre, beavatkozásra van szükség.

Összegezve megállapítható, hogy a feladat az előbbiekben megfogalmazottak szerint adott: a rendőrség, szorosan együttműködve a társ-, illetve civil szervezetekkel végezze a családon belüli erőszak kezelése, visszaszorítása érdekében a törvényben meghatározott feladatait.

Békéscsaba, 2012. április 25.

Telekné Furák Mónika r alezredes

osztályvezető