Skip to main content

Röviden az árubemutatókról

2019. október 23. szerda

Minden bizonnyal Önök is hallottak az árubemutatós kirándulásokról, esetleg részt
vettek árubemutatós cég által szervezett „ingyenes” egészségügyi szűrővizsgálatokon.
Ezeknek a célja rendszerint az, hogy a résztvevőknek valamilyen „csodás”
tulajdonsággal, „gyógyhatással” bíró, túlárazott terméket adjanak el. Az ilyen vásárlások
után a vevők nagy többsége becsapottnak érzi magát. A felesleges bosszúságok, nagyobb
problémák elkerülése érdekében kérjük, hogy fogadják meg tanácsainkat.
Az árubemutatók célközönségét az idős, nyugdíjas korú, betegséggel küzdő emberek
jelentik. Az árubemutatós tevékenységet folytató vállalkozások a korábbi években
jellemzően postaládákba bedobott szórólapokkal invitálták az érdeklődőket az előadás
helyszínére. A szórólapokon a termékbemutatót általában kirándulásokkal, vonzó
programmal és ebéddel kötötték össze. A részvételért cserébe még apró ajándékokat is
adtak. A szervező cégek a legtöbb esetben magányos időseket, nyugdíjasokat céloztak
meg, akik a kirándulás miatt úgy érezték, hogy cserébe „hálával” tartoznak. Ezért
megvásárolták a többnyire magas áron kínált termékeket, gyakran a helyszínen
közvetített hitelre. A legtöbb esetben olyan dolgokat vettek, amire valójában nem is volt
szükségük. Az ilyen bemutatókat rendszerint éttermekben, fogadókban, kultúrházakban
tartották meg. Az előadáson a termék gyógyhatására vonatkozóan tisztességtelen
tájékoztatást adtak, általában meglehetősen drága, a gyakorlatban semmilyen
gyógyhatással nem rendelkező termékeket mutattak be. Az ilyen, külső helyszíneken
vásárolt termékek esetében a jogszabály lehetővé teszi a vevő számára, hogy 14 napon
belül elálljon a szerződéstől, vagyis visszaadja a terméket a vállalkozásnak és
visszakapja a termék árát.
Az árubemutatókról szóló 2015 decemberében elfogadott törvénymódosítás három
lépcsőben kezelte a kérdéskört: az ingyenes juttatás reklámjának tilalmával, az
ügyfélszolgálati előírások bevezetésével és a bemutatókon a hitelközvetítés
lehetőségének a megszüntetésével. Az árubemutatókra vonatkozó jogszabályi
szigorítások miatt a jellemzően szórólapokon hirdetett külső, üzleten kívül szervezett
bemutatók száma lecsökkent.
Az árubemutatós cégek a jogszabályi szigorítások miatt, a megváltozott körülményekhez
alkalmazkodva a meghirdetett bemutatókat ma már elegáns magánorvosi rendelőknek
kinéző, bejelentett üzletekben tartják meg. Az árubemutatók szervezői jelenleg
leginkább telefonon keresik meg az érdeklődőket, vagy személyre szóló meghívót
postáznak. A telefonszámokat, címeket a vállalkozások korábbi bemutatókról,
ismerősöktől, a hatóságok által nem ismert módon szerzik be. Használatosak olyan
meghívók is, amelyek rejtvényt tartalmaznak és a helyes megfejtést beküldőknek
ajándékot ígérnek. Előfordult, hogy a fogyasztót azzal keresték fel telefonon, hogy
elmulasztotta visszaküldeni a neki címzett kérdőívet, ezért be kell fáradnia a megadott
címre, hogy pótolja a kérdőív kitöltését.

A bemutatókat az utóbbi időben többnyire
„szűrővizsgálatként”, „egészségnapként”,
„ingyenes állapotfelmérésként” hirdetik meg.
Az ilyen jellegű üzletek kialakítása, valamint
a fehér köpenybe öltözött alkalmazottak
szintén a fogyasztók megtévesztését
szolgálják, mivel a bemutatókon
közreműködő személyek nemhogy orvosi,
hanem egyéb egészségügyi végzettséggel sem
rendelkeznek. Az „egészségügyi vizsgálat”
mindig nagyon rossz eredményt állapít meg és
olyan, jellemzően erősen túlárazott terméket kínálnak megvételre, amely a vizsgálat
során feltárt „problémákra” nyújt megoldást. Természetesen minden esetben
kihangsúlyozzák, hogy a termékek pozitív hatást gyakorolnak az egészségre, de ezt nem
tudják bizonyítani. Az árubemutatók során az érdeklődőknek különböző lézerterápiás
készülékeket, lézeres agystimulátort, alvásrendszereket (takaró, párna, derékalj),
inframatracokat, ionizátorokat, segélyhívó okosórákat kínálnak megvételre.
Az esetek többségében az sem jelent akadályt, hogy nincs készpénz a
fogyasztónál. Előfordul, hogy ilyen esetekben a vállalkozás felajánlja, hogy
saját gépkocsiján bankba, bankautomatához kíséri vagy hazaviszi a vásárlót,
aki a lakásán fizetheti ki a termék – általában többszázezer forintos –
vételárát. Ez akár a beszerzési ár többszöröse is lehet.
Nagyon fontos különbség a külső helyszínen végzett értékesítéshez képest, hogy az
üzletben végzett kereskedelem esetén a vásárlót nem illeti meg a fentiekben említett
elállási jog, így tehát a kereskedő nem köteles a termék visszavételére és a vételár
visszatérítésére.
Kérjük, hogy ne dőljenek be a hangzatos ígéreteknek, magabiztos előadóknak! Az ilyen
„vizsgálatot” követően megvett terméktől ne várjanak gyógyulást vagy egészségi állapot
javulást. Bármilyen egészségügyi probléma esetén inkább forduljanak háziorvosukhoz.
Ha mégis megtörténik a vásárlás, mit a tehet vevő?
A vásárlást követően minden esetben kérjük, hogy forduljanak a fogyasztóvédelmi
hatósághoz, amely 2017-től a lakóhely szerinti járási hivatalokat jelenti. A járási
hivatalokban a hatósági eljárás megindítása mellett, az egyedi igényérvényesítéshez
szükséges békéltető testületi gyors és ingyenes eljárás megindításában is tudnak
segítséget nyújtani. Javasoljuk továbbá, hogy keressék fel a rendőrséget, ahol feljelentést
tehetnek.