Skip to main content

ARATÁS tájékoztató anyag

2019. június 21. péntek

T Á J É K O Z T A T Ó a Békés Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Megyei Igazgatóság, Önkormányzatok, tűzoltó egyesületek, Békési Önkormányzati Tűzoltóság, mezőgazdasági vállalkozók, őstermelők és a lakosság részére a mezőgazdasági erő- és munkagépek aratásra való felkészítéséről, valamint az aratás és a tarló és növényi hulladék égetésének szabályairól.
(Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat Kiadásáról szóló 54/2014 (XII. 5.) BM rendeletben (továbbiakba OTSZ)
foglaltak szerint.)
I. Bevezetés
A korábbi évek tapasztalati azt mutatják, hogy a tavasz beköszöntével Békés megyében is
ugrásszerűen megnő a szabadtéri tűzesetek száma. Hétvégéken, a kellemes időben sokan
választanak szabadtéri programot; főznek, kerti munkát végeznek, esetleg elszáradt növényi
hulladékot, tarlót és avart égetnek. A szeles időjárás azonban hozzájárul a szabadtéri tüzek
kialakulásához, melyek a korábbi években, megyénkben több ezer hektárnyi területet
perzseltek fel.
A vonulási adataiban figyelhető meg, hogy a száraz időszakokban, illetve az aratás környékén drasztikusan megemelkedik a beavatkozások száma, a megye tűzoltó egységei gyakran
megerősített szolgálattal dolgoznak. A tűzesetek számát a hatékony megelőző munka mellett
az időjárás is hatással van.
A Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Békés Megyei Tűzmegelőzési
Bizottság és a Békéscsabai Katasztrófavédelmi Kirendeltség ezért fokozott odafigyelést kér a
lakosságtól!
Mindenki legyen tekintettel az esetlegesen érvényben lévő tűzgyújtási tilalomra és a
tűzgyújtási szabályokra! A tűzvédelmi szabályokat akkor is be kell tartani, amennyiben nincs tűzgyújtási tilalom. II. Betakarítást megelőző gépszemle
Egész évben kiemelt figyelmet kell fordítani az erő- és munkagépek megfelelő műszaki
állapotára. A megfelelő műszaki állapot a betakarítást megelőző időszakra még fokozottabb
figyelmet, odafigyelést igényel, mivel egy esetlegesen az erő- és munkagépben, vagy a nem
megfelelő műszaki állapotának köszönhetően az erő- és munkagép környezetében (szikrafogó
hiánya, üzemanyag-, olajfolyás, olajsár, stb.) keletkezett tűz a munkagép kiégéséhez,
megsemmisüléséhez vezethet, illetve a keletkezett tűz a környezetében található lábon álló
gabonában, erdőkben, állatvilágban, épített környezetben, ember életben tetemes károkat
okozhat. Ezért kiemelten fontos az ilyen tüzek megelőzése, illetve a már kialakult tüzek
időben történő megfékezése.
A kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban legalább 1 db
21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és
munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a
betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte.
A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni. A betakarítási munkák során
használt, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak
tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A
műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell
helyezni.
Az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése
után közvetlenül és munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és
szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén
megtisztítani.
A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától
legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes
területen.
Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával
jár vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén
nem végezhető.
Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos
terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető
hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor
3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.
Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető,
villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.
Az erő- és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb
munkát nem végezhet.
A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak
olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve
gyújtási veszélyt ne jelentsen.
A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától
rendszeresen meg kell tisztítani. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az
1000 m2-t. III. A betakarítás során használt gépjárművek előírásai
A betakarításban részt vevő járművön a vonatkozó jogszabály szerint elhelyezett tűzoltó
készüléknek állandóan hozzáférhetőnek és vontatás esetén a vontató és a szállítmány
tűzvédelmére egyaránt felhasználhatónak kell lennie.
Az éghető folyadékot az aratás helyszínére szállító tartálykocsinál – minden töltés és lefejtés
után közvetlenül – az üzemben tartó vagy megbízottja köteles ellenőrizni és biztosítani a
tartályok csepegés- és szivárgásmentességét.
A jármű előmelegítésére csak olyan eszköz, anyag használható, amely tüzet vagy robbanást
nem okozhat. Erre a célra nyílt lángot használni tilos.
A járó motorú jármű üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni tilos.
A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos.
Az éghető folyadékot szállító gépjármű csak erre a célra létesített külön gépjárműtároló
helyiségben vagy tárolóhelyen, más gépjárművektől elkülönítve helyezhető el úgy, hogy azok
bármelyike a többi gépjármű mozgatása nélkül kiállhasson. A gépjárműtárolóban álló jármű
villamos berendezését feszültségmentesíteni kell.
Gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen üzemanyagot, éghető folyadékot lefejteni, a
gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a
gázüzemanyag-ellátó berendezésen javítást végezni tilos. IV. Az aratás szabályai
A kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni. A
learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el
kell távolítani, és legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni. Gabonatáblán
dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos. Az aratás idejére a
gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet
lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő
mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. V. Szérű, rostnövénytároló, kazal
A mezőn összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső
tárolási egység és a környező
– robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára,
tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méter,
– egyéb építményektől legalább 100 méter,
– vasúti vágányoktól – a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100 méter,
– közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter és
– nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti
távolság háromszorosa, de legalább 20 métertűztávolságot kell tartani.
Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmányszükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni.
A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két
kazal közé kerüljön.
A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20
méter távolságot kell biztosítani.
A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter széles
védőszántással kell körülvenni.
Dohányozni szélcsendes időben a kazaltól legalább 30 méter távolságra szabad.
A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal vagy tárolási egység bontható
meg.
A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A
sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot
kell biztosítani. VI. A terményszárítás szabályai
Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és
annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a
felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell
venni. VII. Dohányzás
Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni,
ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Dohányozni nem szabad olyan helyiségben,
szabadtéren, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot előállítanak, tárolnak,
feldolgoznak. A dohányzási tilalmat biztonsági jellel kell jelölni.
Amennyiben további kérdése merül fel a szabadtéri tűzgyújtás, illetve a kalászos betakarítás
szabályaival kapcsolatban, kérem, keresse fel az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség
katasztrófavédelmi hatósági osztályát.
A Békéscsabai Katasztrófavédelmi Kirendeltség elérhetőségei:
Tel: 06/66 549-471
Fax:06/66 322-188
e-mail: bekescsaba.kk@katved.gov.hu