Cookie felhívás

Közlemények

Látogatási Tilalom Határozat

2020. március 19. 17:27


NEMZETI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT
Iktatószám: 13305-16/2020/EÜIG
Ügyintéző: dr. Paphalmi Rita/
dr. Deutschman-Horváth Zsuzsanna Lídia/ Jaskó Krisztina Telefonszám: 476-1100 Kérem, hogy válaszában afenti számra hivatkozzon! Tárgy: Határozat
HATÁROZAT A Magyarország területén működő összes fekvőbeteg-ellátó és bentlakásos szolgáltatást nyújtó szociális intézményben elrendelt látogatási tilalom tárgyában kiadott, 2020. március 8. napján kelt, 13305-8/2020/EÜIG iktatószámú határozat rendelkező részében elrendelt látogatási tilalmat módosítom és kiegészítem: I. A látogatási tilalmat 2020. március 17-től visszavonásig kiterjesztem a Magyarország
területén működő összes
• szakosított ellátást nyújtó szociális intézményre,
• a gyermekjóléti alapellátás keretében működő családok átmeneti otthonára és
gyermekek átmeneti otthonára,
• a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményekre és
• a javítóintézetekre.
II. A látogatási tilalom kiterjesztésével egyidejűleg a gyermekek egészségének megőrzésének érdekében az intézményekből való kijárási tilalmat rendelek el. Az intézményt elhagyni csak kizárólag indokolt esetben (munkavégzés céljából, szükséges egészségügyi vizsgálatok elvégzése érdekében) és különösen méltányolható helyzetben
(közeli hozzátartozó halála esetében) az intézményvezető külön engedélyével lehetséges.
III. Az éjjeli menedékhely kivételével azonnali felvételi zárlatot rendelek el Magyarország összes szociális szakosított ellátást nyújtó intézményében.
Egészségügyi Igazgatási Főosztály Cím: 1097 Budapest Albert Flórián út 2-6. Tel: + 36 1 476 1 100,
e-mail: igazgatas@nnk.gov.hu
Hivatali kapu KRID azonosító: 355530977 Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228.§ (3) bekezdése és 229.§ (1) bekezdése alapján veszélyhelyzetben az egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni, és egészségügyi válsághelyzet idején az Eütv.-ben meghatározott betegjogok
csak akkor és kizárólag olyan mértékben gyakorolhatók, amikor és amennyiben nem veszélyeztetik az egészségügyi válsághelyzet felszámolásának eredményességét, a betegek emberi méltósághoz való joga azonban ebben az esetben sem korlátozható. A végstádiumban lévő betegektől való elbúcsúzás kivételével a látogatási tilalom alól felmentés – az ellátottak, a gyermekek érdekében – nem adható. Az intézmény,
amennyiben a haldokló beteg látogatását engedélyezi, köteles megfelelő védőöltözetet biztosítani a látogatóknak.
A 13305-8/2020/EÜIG iktatószámú határozat jelen határozattal nem érintett rendelkezései érvényben maradnak. Határozatomat azonnal végrehajthatónak mondom ki.
Felhívom a figyelmet, hogy a határozatomban előírtak megsértése esetén-külön jogszabályban meghatározott 30.000, – Ft-tól 5.000.000, – Ft-ig terjedő egészségügyi bírság kiszabásának van helye. Határozatom annak közlésével végleges. A határozatot sérelmező ügyfél jogsérelemre hivatkozva, a határozat közlésétől számított 30 napon belül közigazgatási pert indíthat, keresetlevél benyújtásával. A keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz kell benyújtani. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a gazdálkodó szervezet a keresetlevelet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be. A végleges határozatot a bíróság az ügyfél kérelmére – az ügy érdemi elbírálására lényegesen
ki nem ható eljárási szabályszegés kivételével – jogsértés megállapítása esetén megváltoztatja, megsemmisíti vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, a hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Jogsértés hiányában a bíróság a keresetet elutasítja.
A keresetlevél benyújtásának a döntés hatályosulására halasztó hatálya nincs, az ügyfél azonban a keresetlevélben azonnali jogvédelem keretében kérheti a halasztó hatály elrendelését.
Az azonnali jogvédelem iránti kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
A bíróság a közigazgatási pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben kérheti. Ennek
elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A peres eljárás illetékköteles, melyet a bíróság döntése szerint kell megfizetni. 2
INDOKOLÁS
2020. január 30-án az Egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: WHO) az új koronavírus okozta járványt nemzetközi horderejű közegészségügyi – járványügyi szükséghelyzetté nyilvánította.
2020. március 8-ig már Magyarországon is több személynél diagnosztizálták COVID-19 megbetegedést. Az eddigi járványügyi adatok alapján a COVID-19 megbetegedés súlyos formája elsősorban
az idős és/vagy egyéb betegségben szenvedőket érinti és a fertőzés járványügyi jellegéből
adódóan a zártabb közösségekben, intézményekben képes gyorsan elterjedni és nagyszámú, súlyos, esetleg végzetes kimenetelű megbetegedést okozni. Az érintett, fokozott védelemre
szoruló csoportba tartozó személyek életének és egészségének védelme, megbetegedésük megelőzése érdekében a Magyarországon működő fekvőbeteg ellátó intézmények és bentlakásos szolgáltatást nyújtó szociális intézmények vonatkozásában a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.
A 2020. március 11-én 15.00 órakor hatályba lépett, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III.11). Korm. rendelet 1. §-a értelmében a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 228. § (3) bekezdése szerint különleges jogrend bevezetésekor az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az egész országra kiterjedően, azonban ez esetben nem szükséges az egészségügyi válsághelyzet kihirdetése. Az Eütv. 230. § (4) bekezdése szerint az egészségügyi válsághelyzeti ellátás tényleges
működése kiterjed
a) a kizárólag az egészségügyi válsághelyzet idején hatályos jogszabályok bevezetésére,
b) az egészségügyi ellátó rendszer szervezetének és működésének szükséges mértékű átalakítására,
c) az egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükséges irányítási és vezetési koordinációs rend bevezetésére,
d) a betegek egészségügyi ellátására, e) időszakosan működő gyógyintézetek működtetésére, f) pótlólagos kapacitások és készletek bevonására,
g) egészségügyi szolgáltató időszakos működtetésére, valamint az egészségügyi szolgáltató
működtetését szolgáló ingó és ingatlan vagyontárgy igénybevételére, h) az egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükséges intézkedések meghozatalára,
i) a feladatok, erőforrások és eszközök koordinálására.
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a
továbbiakban: Ehi.) 6. § (1) bekezdésének I) pontja alapján az egészségügyi államigazgatási
szerv egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében közvetlenül intézkedik, ha azt
rendkívüli körülmény (járvány, természeti csapás és egyéb katasztrófák, hirtelen fellépő orvoshiány stb.) szükségessé teszi. 3
A fentiek alapján az új koronavírus (2019-nCoV) okozta fertőzéssel kapcsolatos megbetegedések számának növekedésére tekintettel, a betegség terjedésének minimalizálása,
valamint az egészségügyi és szociális ellátórendszer működőképességének megőrzése
érdekében szükségesnek ítéltem meg a látogatási tilalom további kiterjesztését az ellátottak, a gyermekek, és a velük kapcsolatba kerülő személyzet védelme, megóvása érdekében.
A fentiek értelmében, a Magyarország területén működő összes fekvőbeteg-ellátó és
bentlakásos szolgáltatást nyújtó szociális intézményben a 2020. március 17-től visszavonásig
elrendelt látogatási tilalmat azonnali hatállyal a rendelkező részben foglaltak szerint
kiegészítettem.
A járványveszélyre tekintettel, valamennyi körülmény mérlegelését követően, az idézett jogszabályhelyekben biztosított jogkörömben eljárva a rendelkező részben foglalt döntést hoztam. Döntésemet járványügyi okból azonnal végrehajthatóvá nyilvánítottam az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 84. § b) pontja, valamint az Ehi tv.
idézett rendelkezése alapján.
Az egészségügyi bírság kiszabásának lehetőségét az Ehi tv. 13/A. § (1) bekezdés h) pontja
biztosítja. A jogorvoslat lehetőségét az Akr. 114. § (1) bekezdése alapján biztosítottam, szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény állapítja meg. Határozatom a közléssel véglegessé válik az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján. Az azonnali végrehajthatóságot az Ákr. 84. § b) pontja biztosítja. Fentieket az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
1 1 . § (5) bekezdésében, valamint a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3) NM rendelet 2.§ (1) és (2) bekezdésében biztosított hatáskörben és a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a
járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az
egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 6/C §-ában megállapított illetékességgel eljárva adtam ki.
Budapest, 2020. március 17. :