Közlemények

Útmutató

2020. március 16. 9:35

Útmutató gazdálkodó szervezetek számára a
kulcsfontosságú infrastruktúra, és a kritikus erőforrások
folyamatos biztosításának tervezéséhez pandémia idején

A gazdálkodó szervezetek szempontból a pandémia egy hirtelen fellépő, elhúzódó munkaerőhiánnyal járó esemény, amely veszélyezteti a kiszámítható, napi munkavégzést: a folyamatos termelést, a szolgáltatást és az ügyintézést. Ahhoz, hogy pandémia idején folytatni
lehessen a kulcsfontosságú tevékenységeket, és biztosítani az ehhez szükséges erőforrásokat,
összehangolt cselekvési terv szükséges. A pandémia abban különbözik az egyéb nem
járványügyi, ám ugyancsak tervezést igénylő nem várt eseményektől, hogy azoknál
időben jobban elhúzódó, és összességében súlyosabb következményekkel járó krízisre kell számítani. A munkahelyi hiányzások mértéke és a hatás súlyossága függ a szervezet nagyságától, a munkavégzés típusától és a munkaerő összetételétől. A szervezet átvilágítása
és önértékelése ezért a pandémiára való felkészülés fontos alapfeltétele.
Magyarországon az influenza rendszeresen előforduló fertőző betegség, melyet az influenza
vírusok okoznak. Emellett a téli hónapokban számos egyéb vírus is okoz légúti tünetegyüttest, köztük az RSV, adenovírusok, rhinovírusok és a humán coronavírusok is. Ezeket összefoglalóan influenza szerű megbetegedéseknek nevezzük. Az influenza vírusok
rendszeresen kisebb-nagyobb járványokat idéznek elő főleg a téli hónapokban. Majdnem minden évben megjelennek új, az előző években előfordulóktól kismértékben különböző influenza vírusok, amelyek a fogékony személyeket képesek megbetegíteni. Ezt nevezzük
szezonális influenzának. Az influenza többnyire egy önmagától, tüneti kezelés mellett gyógyuló, viszonylag enyhe lefolyású megbetegedés. Az idősek, valamint a krónikus
betegségük miatt kockázatnak kitett személyek esetében azonban súlyos szövődmények
alakulhatnak ki, amelyek kapcsán kórházi ellátás válhat szükségessé, sőt halálos kimenetel is
előfordul. A pandémiás influenza ettől különbözik. Az influenza pandémia ugyanis egy teljesen új influenza A vírus terjedésének a következménye, amelyre jellemző, hogy nem
kismértékben, hanem lényegesen különbözik a korábban előforduló influenza vírusoktól.
Éppen ezért az új vírusfertőzéssel szemben mindenki fogékonnyá válik. Világjárvány akkor
alakul ki, amikor egy új influenza víms képes lesz emberről emberre gyorsan és tartósan
terjedni.
A koronavírusok egyes típusai hasonlóan az influenza A egyes típusaihoz, állatok betegítenek
meg. Az állatról emberre terjedést zoonózisnak nevezzük, előfordulhat mutáció következtében, hogy a kezdetben csak állatról emberre terjedő vírusban új tulajdonságok alakulnak ki, amik által képes lesz már emberről emberre is fertőzni. így a koronavímsok
esetében is megjelenhet egy olyan új víms, mellyel szemben a teljes lakosság fogékony.
A körülmények ma is adottak egy új, pandémiás potenciállal rendelkező vírus
kialakulására.
Egy bekövetkező világjárvány nemcsak az egészségügy, hanem a nemzetgazdaság valamennyi egyéb szektorára is súlyos hatásokat tud gyakorolni. A pandémiára való
felkészülés azon alapul, hogy megfelelő tervezéssel, és összehangolt hatékony
intézkedésekkel várhatóan megfékezhető a világjárvány, és jelentősen csökkenthetők a káros
következmények mind egészségügyi, mind pedig gazdasági és infrastrukturális
vonatkozásban.

2 Célkitűzés, hatály
2.1 Célkitűzés
A gazdálkodó szervezetek alapvető üzleti érdeke a működés, termelés, szolgáltatás folyamatos
biztosítása. A szervezetnek a változó környezethez történő alkalmazkodása során alapvető feladata az üzemfolytonosságot veszélyeztető tényezők feltárása, a negatív hatások minél teljesebb körben történő kivédése, és a gazdasági károk minimalizálása. Útmutatónk segítségével fel szeretnénk hívni a gazdálkodó szervezetek vezetőinek a figyelmét arra, hogy
egy pandémia kapcsán kialakuló helyzet várhatóan túllépi a krízishelyzetek kezelésére
vonatkozó, valamint az üzletfolytonossági tervezésük jelenlegi kereteit, éppen ezért
további részletes tervezést igényel.
A jelen útmutató elsődleges célja, hogy segítséget nyújtson a gazdálkodó szervezetek számára
egy esetleges világjárványra történő felkészülésben, rávilágítson a szervezet által
mérlegelendő kérdések széles körére a pandémia során, illetve azt követően, továbbá eszközként szolgáljon a gazdálkodó szervezet influenza pandémiás tervének elkészítésében.
A tervezés során az alapvető cél a nemzetgazdaság működéséhez szükséges kritikus hazai termelő kapacitás és szolgáltatásrendszer fenntartása pandémia idején.
2.2 Hatály Pandémia során valamennyi gazdálkodó szervezetnek fontos szerepe lesz a világjárvány negatív gazdasági és társadalmi hatásainak minimalizálásában. A közös felkészülés, valamint
a pandémiás tervek elkészítése a gyors és hatékony reagálás eszközei, amelyek lehetővé teszik
a szükséges intézkedések időben történő összehangolt meghozatalát, ezáltal a társadalom
működőképességének folyamatos fenntartását, és a gazdasági összeomlás elkerülésének veszélyét. A lakosság alapvető ellátását biztosító, és a társadalom működőképességének fenntartása
szempontjából alapvető fontosságú nemzetgazdasági területeken a pandémiára való
felkészülés össztársadalmi érdek, így azt prioritásként kell kezelni. Természetésen számos egyéb gazdálkodó szervezet is létezik, amely az ország társadalmi és gazdasági stabilitása szempontjából kulcsfontosságú. Elsősorban ezeknek a szervezeteknek készült ez az útmutató.
A folyamatos működés fenntartása nyilván valamennyi kis, közép és nagyvállalat, egyéb
gazdálkodó szervezet számára fontos. A pandémiára való tervezés és felkészülés tehát végső
soron valamennyi szervezet számára jelentős előnyökkel jár, így az útmutató számukra is
hasznos segítséget kíván nyújtani szervezeti, szervezési és betegség megelőzési ajánlások megfogalmazásával.

Az útmutató elsősorban a gazdálkodó szervezetek vezetőinek, adminisztratív szerveinek, valamint a válsághelyzetek menedzselését irányító szervezeti egységeknek/csoportoknak
kíván segítséget nyújtani a pandémiára felkészülésre és intézkedésekre vonatkozó
terveik elkészítésében. Kritikus infrastruktúra és kulcsfontosságú erőforrások Magyarországon
Élelmiszeripar, mezőgazdaság, kereskedelem, energiatermelés és Szolgáltatás
(villamos energia, földgáz, üzemanyag), ivóvíz ellátás, honvédelem, katasztrófavédelem, közbiztonság, kormányzati szféra és közigazgatás,
közegészségügy és egészségügyi ellátórendszer, tömegközlekedés, áruszállítás, információ technológia, hírközlés, postai szolgáltatás, bankok és üzleti szféra.
3 A pandémia- háttér információk
3.1 A pandémia hatásai A pandémia idejét, természetét és következményeit nem lehet előre megjósolni Tervezési
célból azonban szükség van sarokszámokra, amelyeket a jelenlegi ismeretekre alapozott
legvalószínűbb forgatókönyv szerint kerülnek meghatározásra. A tervezési alapadatok szakértői becsléseken, korábbi influenza pandémiák adataira épülő modellezéseken, valamint nemzetközi ajánlásokon alapulnak. A pandémiának alapvetően háromféle hatásával kell számolni:
(1) egészségügyi: megbetegedések, halálozás, az egészségügyi ellátórendszer fokozott igénybevétele;
(2) társadalmi: a népesség megváltozott mobilitása, fennakadás az alapvető szolgáltatások nyújtásában, az infrastruktúra naűködésében;
(3) gazdasági: kieső munkaerő, a GDP csökkenése, a gyógyítás-megelőzés költsége. Influenza pandémia során várhatóan körülbelül a lakosság 25-45 százaléka betegszik majd
meg klinikai tünetekkel. Ez Magyarországon mintegy 2,5-4,5 millió influenza megbetegedést jelent egy 10-15 hétig tartó járvány alatt egy, vagy több egymást követő szezonban. A
megbetegedési ráta és a lefolyás azonban jelentősen különbözhet az egyes korcsoportok között.
Pandémia során az influenzában megbetegedettek között a halálesetek aránya várhatóan jelentősen magasabb lesz, mint szezonális influenzajárványok idején. A magyarországi világjárvány során körülbelül 10.000 fő többlethalálozásra lehet számítani.
Egyéb légúti vírus, mint például az új koronavírus esetében várhatóan jóval alacsonyabb
megbetegedési arányra lehet számítani, körülbelül a lakosság 0,05-15 % betegszik majd meg. Megfelelő tervezéssel és hatékony intézkedésekkel azonban jelentősen csökkenthető mind a fertőzések és halálesetek száma, mind pedig a világjárvány kedvezőtlen
társadalmi és gazdasági következménye.
3.2 További tervezési alapinformációk, alapadatok A pandémiás influenza/ új koronavírus fertőzésre mindenki fogékony.
A jelentős nemzetközi forgalom következtében egy esetlegesen Ázsiában megjelenő emberről emberre terjedő vírusvariás rövid idő alatt elérheti Európát. Egy országon belül
mindössze néhány hét szükséges ahhoz, hogy a vírus széles körben elterjedjen.
Pandémia során a megbetegedések előfordulása, valamint a társadalmi-gazdasági következmények súlyossága jelentősen meghaladja még a legsúlyosabb szezonális

influenzajárvány során tapasztaltakét is. Jelentősen megnő az orvoshoz fordulások, kórházi kezelések száma.
Az influenza pandémia várhatóan jelentős többlethalálozással jár majd. Súlyos lefolyású
esetekre nemcsak idősek és krónikus betegek esetén lehet számítani, hanem az egészséges felnőtt és gyermek lakosság körében is. A megbetegedési arány 25-35 % körül várható a teljes lakosságban.
A fertőzés lappangási ideje (a fertőződés időpontja és az első tünet megjelenése közötti időintervallum) átlagosan két nap.
Az influenza dominánsan cseppfertőzés útján terjed, köhögés, tüsszentés vagy beszéd
során. A cseppfertőzéssel való terjedés közeli kontaktus (minimum 1 m távolság) esetén
valósulhat meg. A fertőző vírusrészecskék nem terjednek a levegőben nagy távolságra. Indirekt terjedés előfordulhat, amikor a víms nem közvetlenül, hanem egy közvetítő
közegen keresztül terjed emberről emberre. A közvetítő közeg a leggyakrabban vírusrészecskéket tartalmazó váladékkal szennyezett felület. Ezekben az esetekben a
„piszkos kéz” fontos közvetítő szerepet játszik.
A fertőzött személyek már a tünetek megjelenése előtti napon fertőzhetnek. A fertőzőképesség a tünetek megjelenését követő 48 órán belül a legmagasabb.
A fertőzést követően nem mindig alakulnak ki jellegzetes klinikai tünetek. A tünetmentes,
vagy tünetszegény formában zajló esetek is fertőzhetnek. A fertőzés lezajlását követően védettség alakul ki. Az influenza szövődménymentes esetekben 5-7 nap alatt zajlik le. Szövődmények fellépése esetén a gyógyulási idő ennél hosszabb. A hiányzási ráta a pandémia súlyosságától függ. A munkahelyi hiányzások hátterében jellemzően betegség, beteg családtagok ápolása, valamint félelem a fertőzéstől állhatnak.
A járvány teljes ideje alatt négy munkavállalóból átlagosan egy vagy két fő 5-10 napig tartó hiányzása várható.
Magyarországon a járványhullám várhatóan 12-15 hét alatt zajlik le. A helyi járványok
várhatóan 6-8 hétig tartanak majd.
« Lehetséges, hogy több járványhullám alakul ki, amelyek között hetek, vagy akár hónapok is eltelhetnek. Megelőző intézkedések hiányában a második járványhullám- amennyiben kialakul – akár súlyosabb következményekkel is járhat, mint az első.
Egy új koronavírus pandémia halálozási aránya előre nem prognosztizálható.
• A fertőzés lappangási ideje (a fertőződés időpontja és az első tünet megjelenése közötti időintervallum) 2-12 nap.
« A koronavírus dominánsan cseppfertőzés útján terjed, köhögés, tüsszentés vagy beszéd
során. A cseppfertőzéssel való terjedés közeli kontaktus (maximum 2 m távolságon belül)
esetén valósulhat meg. Indirekt terjedés előfordulhat, amikor a vírus nem közvetlenül,
hanem egy közvetítő közegen keresztül terjed emberről emberre. A közvetítő közeg a
leggyakrabban vírusrészecskéket tartalmazó váladékkal szennyezett felület. Ezekben az
esetekben a „piszkos kéz” fontos közvetítő szerepet játszik.
A fertőzött személyek már a tünetek megjelenése előtti napon fertőzhetnek.
A fertőzést követően nem mindig alakulnak ki jellegzetes klinikai tünetek. A tünetmentes,
vagy tünetszegény formában zajló esetek is fertőzhetnek. A fertőzés lezajlását követően védettség alakul ki.
Az influenza szövődménymentes esetekben 3-7 nap alatt zajlik le. Szövődmények fellépése esetén a gyógyulási idő ennél hosszabb.
« A hiányzási ráta a pandémia súlyosságától függ. A munkahelyi hiányzások hátterében járványügyi kötelezés, betegség, beteg családtagok ápolása, valamint félelem a fertőzéstől állhatnak.
– Magyarországon a járványhullám várhatóan 10-15 hét alatt zajlik le.

Tovább>>