Közlemények

Tájékoztató Családon belüli erőszak

2012. május 2. 13:35

BÉKÉS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

Bűnügyi Igazgatóság

Bűnmegelőzési Osztály

5600 Békéscsaba, Bartók Béla út 1-3. sz.

/fax: 66/523-707, 523-701 BM: 33/23-17, BM FAX: 24-66

Tájékoztató a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság tavalyi évben a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatban kifejtett tevékenységéről.

Az országgyűlés által elfogadott  „A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról” szóló 45/2003. (IV.16.) Ogy. Határozat volt az első olyan dokumentum a jogalkotás történetében, mely a családon belüli erőszak kérdéskörét, az ellene való fellépést az intézményes beavatkozás rangjára emelte.

A 32/2007. (OT.26.) ORFK Utasításban meghatározottak kiemelten kezelik a prevenciót és az áldozatsegítés kérdését, ugyanakkor hatékonyabb intézkedéseket sürget az együttműködők célirányosabb tömörülésével, a civil szféra aktívabb szerepvállalásának támogatásával. Az utasítással összhangban még 2008 februárjában utasítás-kiegészítést készítettünk, az egységes munkavégzés érdekében további feladatokat határoztunk meg.

1. Helyzetbemutatás

A családon belüli erőszak ténye, a gyermekek nevelésének elhanyagolása minden bizonnyal végigkísérte az emberiség történetét, ám koronként, kultúránként, sőt szubkultúránként más-más mértékben tekintették azt természetesnek vagy éppen tűrhetetlennek. A korábbi történeti korokban még a legdurvább családi erőszak is megmaradt a családok magánszférájában, az elfogadott kulturális norma ugyanis természetesnek tekintette a társadalom.

A családon belüli erőszak bűncselekmények gyűjtőfogalmán belül 2011. évben Békés megyében az alábbi eljárások indultak a teljesség igénye nélkül:

Kiemelten veszélyeztetett áldozatok jellemzői:

Női sértettek: A családon belüli erőszak döntő része a „gyengébb” nem ellen irányul.

Kiskorú sértettek: A kiskorú sértettek túlnyomó része olyan családból kerül ki, ahol a szociális helyzet nem megfelelő, jellemző tovább, ezen családoknál a szülők alulképzettsége.

A gyermekkorú sértettek számadataiban az elmúlt év vonatkozásában jelentős emelkedést tapasztalhattunk: 65-ről 166-ra. A számokat tovább vizsgálva megállapíthattuk, hogy a tartás elmulasztás bűncselekmény 2-ről 68-ra emelkedett, mely az anyagi problémákra utal.

Időskorú sértettek: Ők azok, akik a kiskorúakkal együtt hatványozottabban veszélyeztetettek. E területet 2012-ben is kiemelt figyelemmel kísérjük. Az időskori jelzőrendszer területén végzett munkát tovább folytatjuk.

2. Közbiztonsági tapasztalatok:

Az Országos Rendőrfőkapitány 32/2007. (OT. 26.) Utasítása alapján meghatározott – a családon belüli erőszak kezelésével kapcsolatos – közbiztonsági feladatok végrehajtásának alakulása, figyelemmel a megadott szempontokra:

A családon belüli erőszak miatti bejelentések száma

Családon belüli erőszak miatt a megye területén a 2011. évben, 625 esetben történt bejelentés, az előző évi 700-zal szemben.

A családon belüli erőszak körébe tartozó, személy elleni erőszakos cselekmény miatti bejelentésre minden esetben haladéktalanul intézkedés történt. A magánlakásba belépés előtt minden esetben figyelembe vették az 1994. évi XXXIV. törvény 39. szakaszában foglaltakat.

Csoportosításuk:

Tettlegesség és fizikai erőszak nélkül – fenyegetés, kiabálás stb. – elkövetett cselekmény gyermek jelenléte nélkül:

Tettlegesség és fizikai erőszak nélkül – fenyegetés, kiabálás stb. – elkövetett cselekmény gyermek jelenlétében:

Tettlegességgel és fizikai erőszakkal – anyagi ok, szerelemféltés, italozás miatt – elkövetett cselekmény gyermek jelenléte nélkül:

Tettlegességgel és fizikai erőszakkal – anyagi ok, szerelemféltés, italozás stb. miatt – elkövetett cselekmény gyermek jelenlétében:

A bejelentések közül 176 esetben – mivel a történteknek részese volt kiskorú is – adatlap megküldésével, melyben a helyszínen rögzített tények szerepelnek, tájékoztattuk a gyámügyi szerveket. (Összehasonlításként elmúlt évben 123 esetben éltünk az adatlapos tájékoztatás lehetőségével.) 2003-óta együttműködési megállapodás van érvényben, melynek módosítására a megfelelő lépéseket megtettük, mely a hivatkozott normák, névváltozások, eddigi tapasztalatok kiegészítése miatt is szükségessé vált. 2011. óta havi rendszerességgel visszajelzéssel élünk a rendőrkapitányságok irányába a beküldött adatlapok vonatkozásában.

Az értesítéseink kapcsán az illetékesek egyre gyakrabban élnek visszajelzéssel, melyben tájékoztatnak az általuk elvégzett munkáról.

A körzeti megbízottak napi kapcsolatban vannak az illetékes szervek előadóival, jellemzően személyesen (telefonon) megbeszélik az aktuális ügyekkel kapcsolatos problémákat, kerekasztal megbeszélés keretében közösen keresik a megoldásokat a családi erőszak során felmerült problémákra.

A családon belüli erőszak miatt intézkedő rendőrök minden esetben felvilágosítják, tájékoztatják a feleket, hogy felmerült problémájukat milyen módon és esetleg milyen hivatalos szerv segítségével tudják megoldani. Bár az értékelt időszakra még mindig jellemző, hogy az esetek többségében elegendő a feleknek a rendőri felvilágosítás, tájékoztatás további hivatalos szervhez nem fordulnak, az esetleges problémákat „saját hatáskörben” megoldották.

A rendőri intézkedéseket minden esetben az elfogulatlanság és a pártatlanság alaposság jellemezte, a rendőri intézkedés ellen egyetlen esetben sem érkezett panasz.

Családi viták kialakulásának hátterében általában a válás, az élettársi és házastársi kapcsolatok megromlása, a vagyonmegosztással kapcsolatos konfliktusok húzódnak meg. Jellemző még a szociális helyzetből adódó konfliktus, a pénzhiány, a kilátástalanság, valamint az ezek okán kialakult italozó életmód.

Az erőszakos magatartás hátterében az esetek 75-80%-ánál általában az alkohol hatása is meghúzódik.

Területünkön nagyarányú a munkanélküliség, amiből egyenesen következik a pénztelenség, ezért az emberek érzékenyebben reagálnak mind egymásra, mind pedig a környezeti hatásokra.

A családon belüli erőszak témakörében a helyszínen intézkedő rendőrök a táblázatban feltüntetett intézkedéseket hajtották végre.

A Magyar Köztársaság Rendőrsége Körzeti Megbízotti Szabályzatának kiadásáról szóló 11/1995.(VIII.30.) ORFK Utasítás melléklete 24. pontjában foglaltaknak megfelelően, a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok körében a körzeti megbízotti állomány feltérképezte, és folyamatosan figyelemmel kíséri a családon belüli erőszakkal érintett családokat.

3. Bűnügyi tapasztalatok:

A családon belül elkövetett erőszakos cselekmények mindegyikére bizonyára még mindig nem derül fény, bár a számadatok elmozdulást mutatnak. A sértettek a szégyenérzet, az anyagi függőség, a gyerekekért érzett felelősség miatt jellemzően nem tesznek feljelentést.

Néhányan a huzamosabb időn át elszenvedett bántalmazások és megaláztatásokat követően fordulnak a rendőrséghez, valamint akkor, ha támogatást kapnak valamely hozzájuk közel álló személytől, illetve a jelzőrendszertől.

A családon belüli erőszak ismertté válása sok esetben attól függ, hogy a bántalmazás következtében keletkezett sérülések milyen mértékűek, illetve, hogy a történteknek tanúja volt-e gyermek, vagy van-e olyan szemtanú, mely a tényeket alátámasztja.

A nyomozást nehezíti, – mint már jeleztük – hogy tanú általában nincs, az érdekeltek rokoni kapcsolatban vannak és nagyon gyakori, hogy az eljárás során a felek kibékülnek, módosítják a vallomásukat vagy élnek vallomás megtagadási jogukkal.

Az elkövetőre jellemző továbbá, hogy tisztában van az általa elkövetett cselekménye súlyával, társadalmi megítélésével, ezért cselekményét igyekszik titokban tartani. A beérkezett adatok értékelése alapján megyénkben nem jellemző, hogy egy családnál 2-3 hónapon belül ismételt intézkedésre kerül sor, hiszen ezen probléma kezelésére hívtuk életre az utasítás-kiegészítést.

Az értékelt időszakig megyénkben több családdal találkoztunk, ahol ismételt intézkedések fordultak elő.

Az anyát az a félelem tartja vissza a feljelentéstől, hogy a gyámhatóság elveheti a gyermekét, valamint, ha az egyetlen keresőt „kiemelik, kivonják” a családból alapvető megélhetési gondokkal küzdenek majd. Az adott pillanatban szükségesnek tartja a rendőri intézkedést, melyet alátámasztanak a távoltartási tapasztalatok, mellyel az elmúlt évben 27 alakalommal éltünk.

Az elkövetés helyszínét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a családon belüli erőszak kb. 90%-a ott történik, ahol az egymástól függő személyek életvitelszerűen tartózkodnak, tehát magánlakásban, illetve annak közvetlen környezetében (udvar). A haragban álló felek vagy egy lakásban laknak, vagy itt keresik fel egymást. Ezt követik azok az esetek, amikor a sértett korábban házastársa, illetve élettársa volt az elkövetőnek.

A családon belüli erőszak körébe tartozó bűncselekmények esetén az ügyben eljáró munkatársak 30 és 40 év közöttiek. Van közöttük pedagógus, óvodapedagógus, mentálhigiénés szakember. Valamennyien nagy körültekintéssel, áldozatközpontú módon, empátiával járnak el az áldozat és a tanúk maximális védelmét szem előtt tartva akár férfi, akár nő kollégáról van szó.

Egyik kapitányságon sincs gyermek-kihallgató szoba, szükség esetén a kihallgatások a főkapitányság épületében történnek.

Békés megye területén működő segítő és információs szolgáltatások, szervezetek, menedékházak, anyaotthonok és hajléktalan szállók megnevezése és elérhetőségük:

Békéscsaba Rendőrkapitányság

–          Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat és a Gyámhivatal

–          Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálat Békéscsaba, Szabadság tér 20-22.

–          Hajléktalan Szálló Békéscsaba, Gyár utca 16.

–          Anyaotthon Békéscsaba, Bartók B. u. 25.

Békés Rendőrkapitányság

–          Női hajléktalan szálló Békés, Farkas Gyula u. 5.  06/70/33-711-85

–          Férfi hajléktalan szálló Békés, Csallóközi u. ½.

–          Családos hajléktalan szálló Békés, Farkas Gyula u. 3.

–          Nappali melegedő Békés, Farkas Gyula u. 3. 06/70/77-668-28

–          Hajléktalan szálló Békés Csallóközi u. 34.

–          Hajléktalan szálló Békés Veres P.5.

Gyula Rendőrkapitányság

–          Hajléktalan szálló Gyula, Zrínyi tér 2. 66/463-835

–          Családsegítő Központ: Gyula, Hajnal 3. Elek, Gyulai u.2. Kétegyháza, Fő tér 2. Lőkösháza, Eleki u. 28.

Orosháza Rendőrkapitányság:

–          Hajléktalan szálló Orosháza, Szabó Dezső 1.

–          Anyaotthon Orosháza, Szabadság tér

Mezőkovácsháza, Szarvas Rendőrkapitányságok:

–          A két kapitányság illetékességi területén menedékház, hajléktalan szálló, anyaotthon nem működik.

Sarkad Rendőrkapitányság:

–          Anyaotthon Sarkad, Nagymező u. 38.

–          Zsadány, Béke u. 80. tel: 66/375-633 és 66/497-490

4. Bűnmegelőzési tapasztalatok

A megyében dolgozó D.A.D.A. oktatók, iskolarendőrök egyik fő feladata, hogy az iskolai találkozások, foglalkozások alkalmával megismertessék a tanulókat azokkal a módszerekkel, melyek segítségével elkerülhető az áldozattá válás. Ismertetik azokat a lehetőségeket – személyeket, szervezeteket – akiktől esetleges áldozattá válásuk esetén segítséget kérhetnek.

Azon oktatási intézményekben, ahol nincs D.A.D.A. oktatás, kérésre bűnmegelőzési előadások megtartására is rendszeresen sor kerül.

A lakosság egészét a helyi médián keresztül több esetben tájékoztattuk az elkövetési formákról, módszerekről, megelőzési és segítségnyújtási lehetőségekről.

A társadalmi szervezetek kulcsszerepet játszanak a családon belüli erőszak megelőzésében, a probléma kezelésében és az áldozatok segítésében. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival szoros kapcsolatot alakítottak ki a kapitányságok adott feladatot ellátó munkatársai, havi rendszerességgel kerek-asztal megbeszéléseken vitatják meg az aktuális feladatokat, problémákat és közösen, egymást segítve keresik a megoldást. A jelzőrendszer részeként a háziorvos, a tanár, a védőnő, a családsegítő szolgálat, illetve a gyermekjóléti szolgálat munkatársai a családok látogatása, valamint a napi kapcsolat során, ha gyermekbántalmazásra utaló nyomot észlelnek, értesítik a rendőrséget.

Békés megye területén történt kiskorúak eltűnési eseteit vizsgálva megállapíthatjuk, az értékelt időszakban nem volt összefüggés a családon belüli eltűnések és a családon belüli erőszak között. A családból való eltűnések jellemzője a kiskorúak körében a kalandvágy, a szórakozás, a barátokkal való találkozás, illetve a gyerekekre való odafigyelés hiánya, a szülők között feszülő ellentétek.

A jelzőrendszer tagjaként szerveztük meg 2011. évben 4 alkalommal un. kerek-asztal megbeszéléseket.

Részt vettünk a lelki egészség világnapján megrendezésre kerülő „Színterek és utak” című konferencián, mely ugyan részelemeként, de szervesen kapcsolódott a családon belüli erőszak által felvállalt területhez.

2011. december 15-én megyénkben megrendezésre került a „II. Családon belüli erőszak elleni konferencia”, melyen alkalmunk volt a kistérségi szinten a jelzőrendszer tagjai személyesen találkozzanak és a feladatok mentén, megbeszéljék a közös tennivalókat. A konferencia sikerét nem bizonyítja semmi sem jobban, mint, hogy a résztvevők a 2011-es évben újbóli találkozó megtartását kérték.

A Békés Megyei Kormányhivatal Gyámhivatala által nyújtott tájékoztatás szerint, a veszélyeztetett gyermekek száma az elmúlt évek során folyamatosan nő megyénkben. A tendencia hátterében nem csupán a veszélyeztető tényezők gyarapodása állhatott, hanem a gyermekvédelmi/gyermekjóléti szakmai munka színvonalának emelkedése, amelynek köszönhetően a korábbinál több veszélyeztetett gyermek került a gyermekvédelem látókörébe.

A családból való eltűnések jellemzője a kiskorúak körében a kalandvágy, a szórakozás, a barátokkal való találkozás, illetve a gyerekekre való odafigyelés hiánya, a szülők között feszülő ellentétek.

Tapasztalatok alátámasztják, hogy a bántalmazott gyermekek jóval gyakrabban válnak maguk is bántalmazókká és követnek el később erőszakos bűncselekményeket; vagyis az erőszak erőszakot szül. A gyermekekben megjelenő agresszió tehát sok kérdést, problémát vet fel, leküzdésében, illetve pozitív irányba fordításában a nevelés – a család, az iskola – játssza a legfontosabb szerepet. A halmozottan hátrányos helyzetű családok, gyermeke esetében ugyanakkor társadalmi- állami segítségre, beavatkozásra van szükség.

Összegezve megállapítható, hogy a feladat az előbbiekben megfogalmazottak szerint adott: a rendőrség, szorosan együttműködve a társ-, illetve civil szervezetekkel végezze a családon belüli erőszak kezelése, visszaszorítása érdekében a törvényben meghatározott feladatait.

Békéscsaba, 2012. április 25.

Telekné Furák Mónika r alezredes

osztályvezető