Közlemények

Áldozatvédelemi Tájékoztató

2012. március 31. 9:37

BÉKÉS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

Bűnügyi Igazgatóság

Bűnmegelőzési Osztály

5600 Békéscsaba, Bartók Béla út 1-3. sz.

/fax: 66/523-707, 523-701 BM: 33/23-17, BM FAX: 24-66

Tájékoztató a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság tavalyi évben kifejtett áldozatvédelmi tevékenységéről.

Bevezetés, előzmények

2006. január 1-jén hatályba lépett a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény.

A törvény összhangban áll az európai jogrenddel és a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájával, mely a prioritások között jelölte meg az áldozatsegítést, az áldozatok kompenzációját, az áldozattá válás megelőzését.

2007. évben az igazságügyi és rendészeti miniszter 17/2007.(III.13.) IRM rendeletben határozta meg a rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatait.

A rendőrség tekintetében az áldozatvédelmi feladatokat a 50/2008. (OT.29.) ORFK utasítás szabályozza.

A sértetté válás megelőzésének legfontosabb állomása a jellemző áldozati magatartások rendszerezése, a bűncselekmények létrejöttét elősegítő okok, körülmények feltárása, mindehhez illesztve a védelem lehetőségét és kiépítését.

1. 1. A bűnügyi helyzet sértetti oldalának bemutatása különös tekintettel a leginkább veszélyeztetettekre:

A nők áldozattá válása az alábbiak szerint alakult az elmúlt években – 2009-ben 2109 fő, 2010-ben 2345 fő, míg az értékelt évben 2360 fő vált bűncselekmény áldozatává, mely számok jelentős változást nem mutatnak.

A gyermekkorú sértettek számában történt kisebb változás, 166 fő sérelmére követtek el bűncselekményt, míg ezt megelőzően 127- 65 fő vált sértetté, az érintett korosztály sértetté válásának okait – a márciusig elkészülő – kiskorúakra vonatkozó jelentés fejt ki.

A fiatalkorú sértettek száma stagnálás után – 251, 249 főről – jelentősebb emelkedést mutat a 331 fővel, mely hasonló elemzést igényel.

A kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmény a vagyon elleni bűncselekményeken belül a lopás előfordulása a leggyakoribb. E sértetti kör számát befolyásolja, hogy a gyerekek a mindennapjaik során viszonylag nagyobb értékeket tartanak maguknál, melyek őrzését elhanyagolják, olykor még ezekkel kérkednek is. Az elkövetési tárgyak között a készpénz mellett a mobiltelefonok, műszaki cikkek valamint a kerékpár-lopások szerepelnek.

A kiskorúak mellett az időskorúak csoportja az áldozattá válás szempontjából a legveszélyeztetettebb. Az értékelt időszakban minimális emelkedés mellett 1176 fő 60 évnél idősebb személy vált áldozattá, míg az elmúlt időszakban 833, 1094 fő.

Az idős emberek egy része figyelmetlen, vagy érzékszerveik – látásuk, hallásuk – fizikai állapotuk nem minden esetben teszi lehetővé, hogy aktívan fellépjenek a bűnelkövetőkkel szemben. Sok esetben részükről természetesen felmerülő segítségnyújtás teszi őket áldozattá. Viszonylag könnyen kötnek ismeretséget, örülnek, hogy beszélgethetnek, ezáltal a bűnelkövetők nagyobb nehézség nélkül a bizalmukba férkőznek.

A megyében széleskörű prevenciós tevékenységet folytattunk és folytatunk e korosztályt érintően. A megye területén 150 körüli veszélyeztetett tanya volt, melynek lakóival a gyakorlatnak megfelelően közreműködők bevonásával rendszeresen kapcsolatot tartottunk fent.

Oksági tényezőket elemezve megállapítható, hogy a szubjektív és objektív okok közül a kiszolgáltatottság, a függő viszony, az óvatosság hiánya, a szükséges vagyonvédelem elmulasztása, hosszabb ideje tartó konfliktushelyzet, védekezésre képtelen állapot, a környezet közömbössége segíti leginkább a bűnelkövetőket a cselekményük végrehajtásában.

A testi vagy szellemi fogyatékkal élők áldozattá válása, illetve az áldozattá válás ismétlődése az elmúlt években sem volt jellemző, többségük zárt, ellenőrzött életkörülményeket biztosító intézményekben él.

A hajléktalanok áldozattá válása kiszolgáltatottságuk, életkörülményeik miatt szinte törvényszerű. Fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a hajléktalanná vált emberek társadalomba történő beilleszkedését segítsük, megakadályozva azt, hogy bűncselekmények áldozatává, vagy elkövetőjévé váljanak. Jellemző, hogy a jogsértéseket a hajléktalanok egymás sérelmére követik el.

A hazánkba látogató külföldi turisták esetében az idegen környezet, a nyelvi nehézségek jelentik azt a potenciális veszélyt, ami az esetleges áldozattá válásukban jelentős szerepet játszik.

A sérelmükre elkövetett deliktumok – főleg zseblopás, gépkocsi feltörés, trükkös lopás – vagyon elleni bűncselekmények. A külföldiek sérelmére elkövetett bűncselekmények jelentős hányada a nyári idegenforgalomi szezonra tevődik.

A külföldi sértettek számadatait tekintve az értékelt időszakban 111 fő sértett vált ismertté, az előző évi 58 és azt megelőző 46 fővel szemben, mely szintén elemezés tárgyát képzi.  E területre kiemelt figyelemmel kell lennünk a 2012-es évben.

2. Az elkövetők és az elkövetési magatartások jellemzői:

Megyénkben, a tárgyévben 10.030-ra változott az ismertté vált bűncselekmények száma az előző évi 12.531 és a 10.631-gyel szemben.

A bűnözés struktúrájában jelentős változás nem történt, továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények száma a meghatározó, mely az értékelt évben 5959-re módosult az előző évi 8624 6057-ről. A vagyon elleni bűncselekményeken belül arányában a lopás bűncselekmények száma volt a legnagyobb, mintegy 50 %-ot tett ki az értékelt évben, míg a betöréses lopások számában csökkenés mutatkozott, emelkedést tapasztalhatunk a csalások számában mely az előző évi 551-ről 812-re változott

A személy elleni bűncselekmények számában 640 és 674-ről az előző évekhez képest emelkedés tapasztalható, a bűncselekményszám 723-ra változott.

A tárgyévben 3477 bűnelkövető vált ismertté, az előző évi 3951 és az azt megelőző 3696 fővel szemben. Az összes bűnelkövetők közül a fiatalkorú bűnelkövető ez évben 365 fő volt, valamelyest több mint, a múlt évi 347 fő. A gyermekkorú regisztrált elkövetők esetében tapasztalhatunk emelkedést, hisz 45-ről 73-ra változott a rájuk vonatkozó számadat, így e korosztályt érintő munkánk kiemelt figyelmet kell kapjon. 

1. 3. Újfajta eddig nem tapasztalt, vagy az utóbbi időben gyakorivá vált áldozati

magatartások és bűnelkövetési módszerek:

Megyénkben a vizsgált időszakot tekintve újfajta, vagy széles körben gyakorivá vált áldozati magatartásokat nem tapasztaltunk.

– Figyelmeztető, hogy minden igyekezet ellenére korosztálytól függetlenül jellemző a figyelmetlenség, felelőtlenség.

– A gazdasági válság hatásainak, illetve a megye lakossága egy jelentős részének észrevehető elszegényedése következtében várható volt a kisebb súlyú vagyon elleni bűncselekmények számának növekedése.

A fiatalkorúak, illetve a fiatal felnőtt korúak magatartásában az általános morális romlás következtében motiválatlan garázdaság és testi sértés ügyek számában jósolt változás nem következett be ugyan is az előző évi 884 főről 759-re változott. Munkánk során folyamatosan figyelemmel kell ezen korosztályt is kísérni, lehetőségekhez képest elérni őket.

4. Az áldozatok büntetőeljárási személyiségi és adatvédelmi jogainak érvényesülése:

A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság valamennyi szervezeti egységénél adottak a feltételek, hogy a sértettek, áldozatok éljenek jogaikkal. A bejelentők, sértettek meghallgatása panaszfelvevő irodákban történik, ahol csak az elengedhetetlenül szükséges személyek vannak jelen, az irodák kialakítása megfelelő.

Az áldozatok büntetőeljárási, személyiségi, adatvédelmi jogainak maradéktalan érvényesülése érdekében a feljelentés felvételekor tájékoztatást kapnak jogaikról, mely a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

A kiskorú áldozatok, speciális sértettek védelmében 2003-óta rendelkezünk gyermekkihallgató szobával.

1. 5. Az áldozatvédelmi referens által tett intézkedések jellemzői, azok eredménye az

áldozatsegítő támogatások igénybevételéhez kiállított igazolások száma:

Megyénkben a rendőrkapitányságok áldozatvédelmi referensei az előző évekhez hasonlóan széles körben tájékoztatták a bűncselekmények sértetteit, áldozatait a Békés Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Osztályáról. Az igazolások minden indokolt esetben kiállításra kerülnek, melynek „felhasználását” a sértettre bízzuk. A sértettek nem minden esetben kívánták igénybe venni a számukra felajánlott szolgáltatást, illetve azonnali pénzügyi segély feltétele „amikor a mindennapi megélhetése veszélybe kerül a következő jövedelem kifizetéséig, támogató rokon, családtag nincs”. A feltételek vizsgálata minden esetben az áldozatsegítő szolgálat feladatköre.

2011-ben is folytattuk a már bevált munkamódszerünket, mely szerint az esti jelentések alapján a megyei áldozatvédelmi referens értékeli – azonnali pénzügyi segély, kárenyhítés, szakjogászi segítségnyújtás szempontjából – az eseteket, „rákérdez” az igazolások jogosultságára, esetleges kiállítására.

A Békés Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Osztályhoz a megyénkből 2011. évben beérkezett, rendőrségi ügyirathoz kapcsolódó kérelmek száma.

6.  Az illetékességi területen működő áldozatsegítő szolgálatokkal, illetve más állami-,

önkormányzati és civil szervezetekkel való együttműködés tapasztalatai:

Békés megyében egy civil áldozatvédelmi iroda működik, mellyel jó az együttműködés. Az áldozatvédelmi irodát felkereső személyekkel kapcsolatos feladatokat, intézkedéseket egyeztetjük, majd ezt követően az illetékesek felé jelzéssel élünk.

A civil irodával e területen végzett közös együttműködésünk folyamatos, ami konferenciák szervezése, lebonyolítása, kölcsönös tájékoztatás formájában is megnyilvánul.

Az együttműködésünk eredményesnek mondható a megyében működő áldozatvédelemhez kapcsolódó állami intézményekkel, pl.: A Kormányhivatal Népegészségügyi és Szakigazgatási Szerv Békés Megyei Intézetével, önkormányzati gyermekjóléti szolgálatokkal, gyámhatóságokkal és családsegítőkkel.

Az Áldozatsegítő Szolgálattal 2006. januárja óta folyamatos, megítélésünk szerint példaértékű munkakapcsolatot alakítottunk ki.

Az áldozatsegítés feladatait a Békés Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata végzi a főkapitányság és a rendőrkapitányságok áldozatvédelmi referensei segítségével. A folyamatos és zökkenőmentes munkavégzés elősegítése érdekében az értékelt évben heti rendszerességgel személyes megbeszélések segítik még zökkenő-mentesebbé tenni az áldozatsegítést. Nagyon fontos, hogy azon áldozatok jussanak el az áldozatsegítő szolgálathoz, akik előzetes egyeztetésen már túl vannak, és részesülhetnek valamely szolgáltatásban. (Azon sértett, akivel nem történt előzetes egyeztetés nem biztos, hogy jogosult valamelyik szolgáltatásra is, így amennyiben elutazik az Igazságügyi Szolgálathoz, számolni kell anyagi veszteségre – útiköltség -.)

Az elmúlt évben is szerveztünk szakmai megbeszélést, melyen a rendőrség áldozatvédelmi referensein kívül a társ és civil szervezetek képviselői is részt vettek.

7.  Az áldozattá válás megelőzése érdekében tett intézkedések, propagandamunka,

médiával való együttműködés:

– Hírleveleket, melyeket kéthetente juttattuk el megyénk minden önkormányzatához, majd kiegészítettük ezen tevékenységünket további címekkel bővítettük ki. (Szociális szférában munkálkodó állami illetve egyéb szervezetekkel, melyek idősekkel foglalkoznak, szorosabb kapcsolatban állnak velük pl: ételkihordók, otthonápolók.)

– 2010-ben a Békés Megyei Regionális Képző Központ szociális munkás képzéséhez csatlakoztunk az „időskori áldozattá válás” megelőzésével, melyet az értékelt évben is folytattuk.

– Hírleveleink, aktualitásokat, tendenciákat, következtetéseket tartalmaznak, melyeket úgy fogalmaztuk meg, hogy az egyszerű állampolgár számára is egyértelmű legyen. Leveleink lényege, hogy kinyomtatva, beszerkesztve különösebb munka nélkül felhasználhatják a továbbiakban (helyi újság, teletext,) plakát, szóróanyagként. Így szeretnénk könnyebbé tenni a további hasznos felhasználást.

– Folyamatosan jelentettünk meg a megyei médián keresztül bűnmegelőzéssel kapcsolatos tudnivalókat, melyek hasznos információkat tartalmaznak az áldozattá válás megelőzésének lehetőségéről.

Az áldozattá válás megelőzése érdekében a rendőrkapitányságok a helyi adatok elemzése alapján, konkrét feladatok meghatározásával kiemelt figyelmet fordítanak a vagyon elleni, valamint az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények visszaszorítására.

– A „Tanya-program” keretein belül e területen is erősítjük a civil szervezetekkel az együttműködést.

– Megszerveztük a helyi polgárőr szervezetek részére a vagyonvédelem, környezetvédelem, áldozatvédelem, családon belüli erőszak, valamint a kiskorúak védelme tárgykörökhöz kapcsolódó továbbképzést.

– Megyénkben a fogyatékkal élők megyei intézményeivel egy újszerű felvilágosító, tájékoztató beszélgetéséket szerveztünk sértetté, áldozattá válásuk megelőzése érdekében. (Vannak olyan intézmények, melyeket az ott lakók ideiglenesen elhagyhatnak, és eközben fokozottan veszélyeztetettek.)

– Törekedtünk arra, hogy minél közvetlenebb kapcsolatot építsünk ki a lakossággal. Ennek keretében felkérés alapján részt vettünk több majálison, gyermeknapon, falu és családi napon, valamint gyermektáborokban, fesztiválokon, ahol kiemelt területként szerepel az áldozatvédelem.

–  A rendőrkapitányságokon a „szállodai kapcsolattartók” már a korábbi évek gyakorlatának megfelelően figyelemmel kísérik a szállodákban, panziókban a vendégekkel kapcsolatos bűnügyi szempontból felmerülő problémákat.

– Az értékelt időszakban is folytatódott a külföldi és belföldi vendégek körében ismertté és közkedveltté vált strandrendőri szolgálat működtetése.

8. Programtervet készítettünk a „Békés megyében élő időskorú személyek sérelmére

elkövetett bűncselekmények megelőzésére, a védelmükre indított programok szélesítésére”

Helyzetelemzés az életelleni, rablás, valamint a trükkös lopások számadataival:

Illetékességi területünkön 2011. évben egy emberölés ügy volt, amely az idős korral összefüggésbe hozható. A 70 éves sértett egy szórakozóhelyen tartózkodott a 20 éves elkövetővel, aki úgy tudta, hogy nagyobb összegű pénzzel rendelkezik. Az elkövetőt a l9 éves barátja felhívta, hogy menjen az idős sértett után, üsse le és vegye el a pénzét. Az elkövető a sértettet annak házáig kísérte, majd egy sárkaparó ráccsal fejen ütötte két alkalommal, zsebeit átkutatva 3.000 forintot vett el tőle. A sértett az ütések hatására a helyszínen meghalt. Az elkövető és felbujtója telefonon értesítette a rendőrséget.

A nyomozás vádemelési javaslattal fejeződött be nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntett megalapozott gyanúja miatt.

Rablás ügyek:

Az értékelt időszakban illetékességi területünkön 43 ügyben került sor nyomozás elrendelésére rablás bűntett megalapozott gyanúja miatt, ebből 4 esetben időskorú sértett sérelmére követték el a cselekményt. Ez az elkövetett rablások 9,3 %-a.

A sértettek nemek szerinti megoszlása: 4 férfi, 1 nő.

A sértettek kor szerinti megoszlása

Megállapítható, hogy az időskorúak sérelmére 2011. évben elkövetett rablási cselekmények elkövetési helye többségében kertes ház volt.

– Az egyik esetben az idős sértetthez bekopogtak, majd amikor az ajtót nyitott, benyomták, a sértettet térdre kényszerítették, lefogták, zsebeit átkutatva 3.700 forintot vettek el.

– A másik esetben az italboltból hazatérő sértett után ment a lakásba az elkövető, a sértett nyakára tekert egy zsineget, megöléssel fenyegetve pénzt követelt tőle, melynek hatására a sértett átadta a nála lévő 200.000 forintot.

– A harmadik esetben az ittas sértettet kis forgalmú utcába csalta a két női elkövető, ott kezeit lefogták, pénzét elvették.

– A negyedik esetben a három fiatal férfi elkövető kerítésen átmászva, majd ajtó befeszítése útján jutott be az idős házaspár lakásába, ott tettleg bántalmazták, ragasztószalaggal összekötözték őket, kutatást végeztek és a megtalált pénzt eltulajdonították.

Az időskorúak sérelmére elkövetett 4 ügyből 3 esetben az elkövetők kiléte felderítésre került, két ügyet vádemelési javaslattal fejeztek be, egy ügyben a nyomozás folyamatban van, egy ügyben az elkövető ismeretlen maradt.

Az elkövetők felderítésére a sértett, illetve a tanúk által adott személyleírás alapján került sor.

Az ismertté vált rablás ügyekben a cselekményt 1 esetben egyedüli férfi elkövető, 1 esetben egy nő és két férfi, 1 esetben két nő (anya és lánya), 1 esetben három férfi követte el.

Az elkövetők: büntetett előéletűek, foglalkozás nélküliek, iskolai végzettségük 8 általánosnál nem magasabb, családjukon belül az egy főre jutó havi jövedelmük 12.000-24.000 forint közötti összeg. A két női elkövető más vagyon elleni bűncselekmények rendszeres elkövetése miatt a hatóság előtt ismertek.

A három fiatal férfi elkövető más településről a bűncselekmény elkövetése céljából érkezett az idős házaspár házához, tippadó felderítése nem vezetett eredményre.

A bűncselekményeket minden esetben anyagi haszonszerzés céljából követték el.

Trükkös lopás, lopás ügyek:

A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén 2011. évben 3504 lopás ügyben került sor nyomozás elrendelésére, ezen belül az időskorúak sérelmére elkövetett trükkös lopások száma 61, az összes lopás ügyek 1,74 %-a.

Az időskorúak sérelmére elkövetett lopás ügyek közül csupán 6 ügyben (az ügyek 9,83 %-a) sikerült az elkövetők felderítése.

A tettes ismeretlen maradt 41 ügyben, 14 ügyben jelenleg folyamatban van a nyomozás.

A sértettek nemek szerinti megoszlása: 37 nő, 24 férfi.

A sértettek kor szerinti megoszlása

Az elkövetések helyét és időpontjait vizsgálva az alábbiakat állapíthattuk meg: viszonylag forgalmas utcában 24, kevésbé forgalmas, vagy elhagyatott környéken 37, valamint az elemzett 61 esetből az elkövetés 37 esetben 06 és 12 óra között, 23 esetben 12 és 20 óra között történt. A cselekményeket jellemzően szerdai és pénteki napon követték el.

Elkövetők:

A sértettek, illetve a tanúk által adott személyleírások adatai szerint:

Egy férfi elkövető 8 esetben, két férfi 31 esetben, három férfi 4 esetben, egy nő 5 esetben, két nő 5 esetben, három nő 1 esetben, négy nő 2 esetben, egy férfi és egy nő 5 esetben.

A bűncselekmények nagy részét társ-tettességben követték el, nyilvánvalóan ilyen módon sikeresebben el lehet terelni a sértettek figyelmét, mint egyedüli elkövetés esetén.

Módszerek:

–          valamely közüzemi szolgáltatótól pénzt hoztak túlfizetés miatt, pénzváltást kértek: 23;

–          a sértett hozzátartozójának hoztak pénzt, pénzváltást kértek: 6;

–          házalás során: 6;

–          kormány megbízásából ingatlan felmérésre hivatkozva: 2;

–          szórólap terjesztés során WC-re kéredzkedés, figyelem elterelés: 3;

–          telefonkábel fektetésre, csatornázásra hivatkozás: 2;

–           tűzifa értékesítés során besurranás: 4;

–          hatóság tagjaként megjelenésre hivatkozva: 3;

–          előfordult még 10-20 ezer forintos bankjegy bemutatás kérése, szociális konyháról tájékoztatásra hivatkozás.

Azokban az esetekben, amikor a hozzátartozónak pénz hozatalára hivatkoztak, az elkövetők bizonyosan végeztek előzetes felmérést, mivel a sértetteket a nevükön szólították, a hozzátartozóikat megnevezték.

A sértettek életkorából, egészségi állapotából, mozgáskorlátozottságából, megromlott látásából adódóan az adott személyleírások igen szegényesek, többnyire nem alkalmasak az elkövetők későbbi azonosításához. A fentiekből adódóan arra sem kap a nyomozó hatóság megbízható adatot, hogy az elkövetők milyen módon érkeztek a helyszínre, merre távoztak, így az adatgyűjtés sem hoz megfelelő eredményt.

Az elkövetők a helyszínen értékelhető nyomot nem hagynak, az elkövetés után gyorsan távoznak. Arra lehet következtetni az adatgyűjtések eredménytelenségéből, hogy az adott településre a bűncselekmény elkövetése céljából érkeztek, utazó bűnözők lehetnek megyén belül, vagy más megyéből érkeztek.

A felderített 6 esetből egy esetben a sértett ismerte az elkövetőt, 5 esetben más megyében folytatott nyomozás során derült fel az elkövetők kiléte, ezért a bűnügyek egyesítésére került sor. Az illetékességi területünkön elkövetett trükkös lopás ügyek közül az egyesítésre megküldött ügyeken túl több ügyben is egyeznek a személyleírások és a módszerek, azonban a (fénykép) felismerésre bemutatások nem vezettek eredményre, ez jórészt a sértettek rossz látása, megromlott emlékezete következtében alakult így.

Megelőzés területén végzett munka:

– Kiemelt figyelmet fordítottunk a szépkorú korosztállyal való közvetlen kapcsolat kialakítására. Ismételten felvettük a kapcsolatot a megyében működő idősek klubjaival, otthonaival, felajánlva segítségünket – tájékoztató előadások megtartásával – az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzése érdekében. Az értékelt időszakban felkérés alapján a megye 12 idősek klubjának tartottunk előadást a szépkorúak számára elsősorban vagyon elleni bűncselekmények (lakásbetörések, gépkocsi-lopások, feltörések, zseblopás, stb.) megelőzése témakörben az érdeklődők számára. Az előadások alkalmával minden esetben felhívjuk a figyelmet az „álrendőrként” vagy más hivatalos személyként elkövethető bűncselekmények, illetve a trükkös lopás lehetőségére, illetve a megelőzés lehetőségeire.

– Az eddig alkalmazott kommunikációs csatornákon kívül kihasználtuk az internet nyújtotta lehetőségeket. Az ELBIR program keretében elektronikus levelezéssel lakossági hírleveleket juttattunk el a megye elektronikus elérhetőséggel rendelkező idősek klubjainak.

Folyamatosan bővítjük e-mail levelezési listánkat. A tavalyi év júniusától Gyula Kistérség időskorúakkal foglakozó intézményei is megkapják hírleveleinket. Hírleveleink, aktualitásokat, tendenciákat, következtetéseket tartalmaznak, melyeket úgy fogalmazunk meg, hogy az egyszerű állampolgár számára is egyértelmű legyen. Leveleinket úgy készítjük el, hogy kinyomtatva, beszerkesztve különösebb munka nélkül felhasználhatók legyenek a későbbiekben (helyi újság, teletext,) plakátként, szóróanyagként.

– A figyelemfelkeltés érdekében 2010. évben karikatúra vándorkiállítást bocsátottunk útjára „Idős ember nem fél ember” címmel. A tavalyi évben egy intézmény igényelte a kiállítás megtartását.

– Gyula város önkormányzatával együttműködve 2011. júniusában, az önkormányzat nagytermében képzést szerveztünk az időskorúakat érintő bűncselekmények és idősügyi jelzőrendszer témakörökben a kistérség szépkorúakkal kapcsolatba kerülő intézményei képviselői számára. Célunk bűnmegelőzési jellegű ismeretek átadása, az együttgondolkodás, új kapcsolódási pontok kialakítása, valamint az időskori – alapvetően nem a hagyományos „nyomógombos”, hanem a szépkorúakkal kapcsolatba kerülő szervezetek között kialakult személyes kapcsolatra építő – jelzőrendszer alapjainak bemutatása volt.

– Az idősügyi jelzőrendszer bevezetésének lehetőségeinek vonatkozásában felvettük a kapcsolatot megyénk valamennyi önkormányzatával annak felmérése érdekében, hogy illetékességi területünkön hány darab jelzőkészülék található, illetve hányra volna még szükség. Visszajelzést 28 önkormányzattól kaptunk. Tájékoztatásuk alapján összesen 180 db jelzőkészülékre volna még szükségük. Az önkormányzatok közül 10 nyilatkozott úgy, hogy további jelzőkészülékre nincs szükségük. Azoknál az önkormányzatoknál, akik megkeresésünkre nem válaszoltak, nincs információnk arra vonatkozóan, hogy a későbbiekben hány jelzőkészülékre volna még szükségük. A beérkezett válaszokból az is megállapítható, hogy az önkormányzatok többsége rendelkezik jelzőrendszeres házi segítségnyújtási rendszerrel. A felmérés eredményeként az is megállapítható, hogy megyénkben 1047 fő részesül a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban.

Nagy hangsúlyt fektettünk a külvilágtól elzárva, tanyákon élő időskorú emberek védelmére a rendőr-főkapitányság „Tanya-programjához” kapcsolódva.

A főkapitányság illetékességi területéhez tartozó tanyavilágban élő emberek biztonságának javítása, illetve a sérelmükre elkövetett bűncselekmények megelőzése érdekében került sor 1998-ban a 21/1998. Főkapitányi Intézkedés kiadására, melyet röviden a főkapitányságon „Tanya-programnak” hívunk. A megváltozott körülményekhez, illetve elvárásokhoz igazodva 2006. évben Főkapitány Úr új norma keretében, a 18/2006. (VI.01.) BMRFK Intézkedésben szabályozta a programhoz kapcsolódó feladatok végrehajtását.

A rendőrkapitányságok az intézkedésben meghatározottak szerint első lépésként felmérték, majd azt követően folyamatosan felülvizsgálják azon tanyás ingatlanokat, amelyek a legközelebbi településtől távol vannak, lakói a „külvilágtól elzárva” élő idős házaspárok, illetve magányos emberek.

A megye területén a 2011. évben közel 150 veszélyeztetett tanya volt, melyek lakóival az eddig kialakult gyakorlatnak megfelelően, közreműködők bevonásával rendszeresen kapcsolatot tartottunk fent

Az elmúlt évben a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a kapitányságok – a bűnmegelőzést segítő információs bázisok kiépítettségének erősítése érdekében – a helyi sajátosságok figyelembevételével felvették a kapcsolatot a területileg illetékes önkormányzatokkal, polgárőr szervezetekkel, katasztrófavédelem helyi képviselőivel, családsegítő szervezetekkel, a vad- és természetvédelmi őrökkel, mezőrökkel, valamint az egyre több helyen működő tanyagondnoki szolgálat munkatársaival.

Az intézkedésben foglalt feladatok második szakaszának végrehajtása során osztályunk koordinálásával a rendőrkapitányságok illetékességi területén a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanyasi emberek látogatására kerül sor. A látogatás alkalmával kérdőíves felmérést végzünk, amely választ ad a felkeresettek életkörülményeire (milyen gyakran látogatják, hogyan tud segítséget kérni, rendelkezik-e telefonnal, stb.), a terület bűnügyi fertőzöttségére, illetve mintegy ellenőrzésképpen vizsgálja a rendőri jelenlét rendszerességét.

A kérdőíves felmérések és a végrehajtott ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a tanyák lakói nem minden esetben fordítottak, illetve fordítanak megfelelő figyelmet javaik, saját biztonságuk védelmére.

Ennek oka lehet részben, hogy a tanyán élő emberek kevesebb erőforrással rendelkeznek, mint a nagyobb településen lakók. Részben az elmaradottabb infrastruktúra, az életkor, valamint egyfajta „mástól várom a megoldást” magatartás is.

Valószínű, hogy a biztonságot növelő személyes megoldások (kerítés, riasztó, rács, zár, mozgásérzékelővel ellátott világítás, telefon, stb.) jelentős részben anyagi erőforrások hiánya miatt nem valósulnak meg, de ez az életformából is adódik.

A rendszeres rendőri jelenlétnek és az ehhez kapcsolódó bűnmegelőzési tanácsadásnak köszönhetjük, hogy a programunk bevezetése óta eltelt időszakban a tanyán élők egy részének megváltozott a szemlélete, értékeiket biztonságos helyen tárolják, pl.: pénzintézetben, rokonoknál helyezik el, illetve a segítségkérés érdekében egyre többen vásároltak vezetékes vagy mobiltelefont.

9.  Egyebek, mint például pályázatok, vizsgálatok, kutatások, felmérések, kistérségi

modellek, rendezvények

– 2010. április 24-én megnyitott Megelőzési Tájékoztatási Irodát tovább üzemeltettük.

– Az elmúlt év tavaszán részt vettünk a kistérségi szociális szakemberek konferenciáján.

– A Békés Megyei Regionális Képző Központtal megállapodva részt veszünk a szociális szférában elhelyezkedni szándékozók képzésében azzal a szándékkal, hogy a bűnmegelőzés prioritásait a hallgatók számára megismertessük, melyet munkájukban hasznosítani tudnak.

– Részt vettünk a Falugondnokok Dunán Inneni képzésén, mely 6 megyét érintően valósult meg.

– SINOSZ (Siketek és Nagyothallók Országos Szövetség) Békés Megyei Szövetségének megkeresésére az érintett fogyatékkal élők számára elhelyezésre került a főkapitányság központi ügyeletén egy telefonkészülék – 06/20505-1950 – mely az általuk küldött SMS-ek fogadására van rendszeresítve. A telefonszámot a szövetség az érintett személyek között tette ismertté.

– 2011. őszén közös szervezésben megrendeztük a IX. Áldozatvédelmi Napot, melyen ez évben a „Mindegy mi az, csak ártson, avagy miért fogyasztanak dogokat gyermekeink?” címmel. Az áldozatvédelmi nap sikerét nem is támaszthatná alá jobban más, mint az érdeklődők létszáma, soha nem látott érdeklődést mutatott a megye gyermekvédelmi jelzőrendszere közel 150 fővel.

–  A már említett 1998-óta sikerrel zajló a tanyavilágban élő emberek biztonságát célzó un. Tanya-program.

– 2011. évben elkezdett „Segítők segítése” címmel kapitányságonként oktatást tartottunk a tanyaprogramban résztvevő nagy létszámú civil, társszervek munkatársai számára, hogy a probléma iránti érzékenységüket fenn tartsuk, új információkról, új lehetőségekről tájékoztassuk kölcsönösen egymást.

– TÁMOP-5.6.1.-11/2 Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés pályázati kiírásra „SANSZ”- áldozatsegítő együttműködés és szolgáltatásfejlesztés Békés megyében, címmel nyújtott be pályázatot a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ és a Békés Megyei Kormányhivatal Áldozatsegítő Szolgálata főkapitányságunkkal közösen.

Békéscsaba, 2012. február 20.

Telekné Furák Mónika r. alezredes

osztályvezető